Normális, ha 2 év után zokogok, ha nézegetem a volt barátommal készült közös képeket?

nem hiszem hogy normális

nekem elég volt jó pár hónap mikor elővettem és mosolyogtam rajtuk hogy de szuper is volt, majd eltettem

de most megint szakítás után vagyok, igaz egy hónap telt el. nem nézegetem inkább, mert tudom hogy bőgés lesz a vége

Én érzékeny lelkivilágú vagyok , főleg pár nappal menzesz előtt. Ilyenkor néhány érzelmesebb reklámon is felzokogok.

Szóval néha előjöhetnek a régi érzések, meg mindenféle érzelem, de ez nálam a hormonok játéka.

Nálad az is lehet hogy még mindig szereted. Miért hagytad el?

Az ilyet ne engedd, hogy elmenjen... Nagyon szerethetted (/szeretheted), ha ennyire sokat jelent még ma is neked. Nekem is van hasonló élményem, bár én nem sírok, de szörnyen megvisz...

18/F

Ez nem teljesen normális, akkor sem lenne az, ha egyedül lennél. Bár akkor lehetne azt mondani, hogy igazából nem is őt, hanem egy kapcsolatot hiányolsz.

Pedig van barátod. Őt nem szereted? Ő szeret téged? Ha igen, szerinted hogyan esne neki, ha ezt megtudná? Neked hogyan esne, ha a barátod, az évekkel ezelőtti exe után sírna?

4.: Látjátok, ezért nem kéne házasság előtt ágyba bújni ill. túl messzire elmenni. Hogy azt az ódivatú begyöpösödött fejemet! Ha nem mennétek olyan messzire a kapcsolatban, utána nem hiányozna az ex!

Egyébként miért nem téped szét a képeket szakítás után? Nem kell SEMMI emléket őrizgetni!

Utolsó, inkább nem minősítelek a véleményeddel... Az emlékeket igenis meg kell őrizni, hiszen a múltunk része az összes párkapcsolatunk, szerelmünk, amik nélkül sose lettünk volna, azok akik most vagyunk. Elég agyhalott egy ember lehetsz, ha szerinted ezeket ki kell vágni a kukába. Akinek nincs múltja, nincs jelene sem.

Ami pedig a házasságon kívüli ágybabújást illeti: fogalmam sincs, milyen logika szerint hoztad össze, hogy akkor nem siratná a kérdező az exét, ha nem feküdt le volna le vele. Dante egész életében olyan nőt idealizált, akivel mégcsak egyetlen büdös szót se beszélt. Na erre varrjál gombot, te agyoniskolázott... A mások iránt kialakított kötődéseinknek nem az a fokmérője, hogy volt-e kettyintés vagy sem.