Normális, hogy ilyen lányra vágyok? Lehet baj van a nőideálommal? ( kifejtés lentebb )

Nagyon bejön, ha egy lány zenél, főleg ha ilyen klasszikus műfajon belül. Mondjuk hegedűművész. A másik dolog meg, hogy tetszik, ha egy lánynak jó a nyelvérzéke. Ha mondjuk 3 nyelvet beszél.

Ilyen barátnőt szeretnék. Megpróbálom elmagyarázni. Az a helyzet, hogy még sosem beszéltem erről senkinek, de már egy ideje észrevettem magamon ezt a dolgot.

Lehet az itthon látott családmodell, vagyis az "anyaképem" is közrejátszik. Anyukám nyelvtanár és nagyon odavan az irodalomért, művészetekért és nagyon jó a nyelvérzéke. Kiskoromban próbálta rámerőltetni eleinte, de makacs voltam és nem akartam tanulni. Jó persze azóta kezdtem beadni a derekamat és engem is érdekel, csak én inkább műszaki beállítottságú vagyok.

Sokszor szoktam olyanokat hallani lányoktól, hogy nyafognak, mert nem jó a nyelvérzékük meg, hogy utálják a nyelveket. Ez olyan lelombozó számomra.

A másik, hogy nagyon szeretem, ha egy lány zenél. Ez még a középiskolából jön. Volt egy lány, aki nagyon profi hegedűművész volt. Állatira beleestem, de nem lett semmi, nem is ismertem igazából, csak látásból. Meg barátja is lett. De valamiért ő volt számomra a tökéletes lány nagyon sokáig. Sőt aszem még most is. És igen, úgy tudom hogy nyelvekből is elég jó.

Egyszer régen még barátnőm is volt. Aranyos volt és azt hittem szeretem. De több okból is vége lett. A vége felé meg az volt a baj, hogy világosan éreztem, hogy azt a másik lányt jobban tudnám szeretni, mint őt. Nem ezért lett vége, de ha nem másért, szerintem ezért előbb utóbb.

Nem azt mondom, hogy a zene meg a nyelvek nőies dolgok, de ha egy lány vagy nő jó ilyen téren, akkor az valahogy sokat dob a nőiességén. És valamiért már a főzésnél is fontosabbnak tartom. Azt hiszem azért, mert ezektől fel tudok nézni egy lányra és tudom tisztelni. Persze sokminden más tulajdonság is tetszik, de ez a két dolog, a zene és a nyelvérzék, mintha ez lenne a legfontosabb.

Szerintetek ez normális. Változtatnom kéne valamin?

Azt hiszem nem vagyok jó pasi. Lehet, hogy túl nagyok az elvárásaim és örülnöm kéne, ha egyáltalán kellek valakinek. De néha úgy gondolom, hogy akkor inkább maradok egyedül.

Annyi mindennel foglalkoznak a lányok meg annyit adnak a külsőre. Nekem úgy tűnik, mintha az egész nőiesség csak sminkből és magassarkúból meg kihívó öltözködésből állna. Ez meg mintha taszítana.

Mi a véleményetek?