Én vagyok naiv, vagy mások értik félre?

Van egy nagyon jó fiú barátom. Ismerem a lány és fiú között barátság nem lehet dolgot, de én hiszek abban, hogy van ilyen. Szóval van a barátom, és régebben sokat járt ide, valami indoka mindig volt. Pl. filmet hozott, könyvet hozott és ... hát sokat voltam vele, de barátok voltunk csak. Volt egy buli, a párom meg én ott álltunk egymás mellett és odajött ez a bizonyos barát. Nagyon örültem neki, persze , hiszen a legjobb barátom igazából. Szóval odajött hozzám, és míg a párom fogta a kezem és ott állt mellettem, ő elkezdte simogatni az arcom, puszilgatni, sőt majdnem megcsókolt. Erre én megkértem, hogy jöjjön félre, hogy megbeszéljük. (A párom észre sem vette. Ezt is elég érdekesnek találtam ...de ez most nem tartozik ide) Megkérdeztem, hogy mi volt ez, és ő elkezdte mondani nekem, hogy én milyen fontos vagyok neki. Persze nekem is ő. Utána suliban folyamatosan megölelt, megigazította a ruhám, olyan dolgokat észre vett rajtam ,amit a párom sosem. Pl. "Szép a sminked." "Fodrásznál voltál, jó a hajad." Figyelt rám. De nekem ez még mindig baráti. Bár majdnem "kifeküdtem" azért, mikor megigazgatta az ingem. Szóval mostanában folyamatosan ezt csinálja. Meg odadől a vállamra, simogatja az arcom, megfogja a kezem... Mindenki azzal jön, hogy szerelmes belém. De akkor miért nem mondja el? Mit tegyek? Én nem hiszem, hogy az. De általában nem veszem az ilyeneket. Nem szeretem elbízni magam, stb. Én vagyok naiv, vagy ők látnak többet a dologba?