Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nem kellek a lányoknak, mi lehet a baj velük?
válasza:Hát ebbe jól beletaláltál. :) Én elég sokoldalúnak tartom az érdeklődésem, de a történelem nagyon nem az én világom. Tudom, sokan azt mondják, hogy csak mese, de nekem semmi meseszerű és semmi izgalmas nincs benne...
Vannak személyek, akik valamilyen módon inspirálnak, vagy akiket már-már példaképnek tekintek, de nekik nem sok közül van a történelemhez.
Te ilyen nagy történelem-fan vagy? Úgy sejtem, ha már ilyen kérdést tettél fel. :)
Egyébként nem titkosak a céljaim, csak sajnos nehezen kivitelezhetőek. :) És nem feltétlenül elég hozzájuk sajnos az én elhatározásom és igyekezetem.
Mikor kicsi voltál, mi volt a válaszod A Kérdésre, mi szerint mileszelhanagyleszel? :)
Na, ügyes voltam. :D Engem érdekel a dolog, de a szabadidőmet nem azzal töltöm. Igazából azért merült fel bennem a kérdés, mert a nagy tervem megvalósításához (tulajdonképpen egy régebbi terv újraélesztése, de ez most mellékes) megint le kell érettségiznem töriből, és eléggé ezen jár az agyam.
Ismerős, engem általában a lustaság tart vissza a legtöbb dologtól - ezt igyekszem most legyőzni.
Ó, remek kérdés! Már akkor is sok tervem volt, és viszonylag gyakran változtattam őket. Most így az űrhajós és a buszvezető ugrik be. :D
Nálad mennyire fedik egymást a régi és az új tervek?
válasza:Hát nekem ovis koromban nem volt olyan naaagy tervem.
Viszont a nővérem geológus akart lenni, a legtöbb ovis meg azt sem tudta, mi az, szóval ő ezzel magasra tette a mércét, úgyhogy mindig kitaláltam valamit, amivel én is legalább olyan izgalmasat mondok, mint ő. :) Hogy mik voltak ezek, arra sajna nem emlékszem, meg senki a családból... mindig más.
Aztán később, mikor 8 éves voltam, akkor lett először ilyen nagyobb, és az igazából még most is nagyon érdekelne... ez a színészet. Konkrétan ez így nem fog megvalósulni, ez szinte biztos már, de próbálok a környékén mozogni a dolognak. :)
Ez a fő, de nekem igazából rengeteg ötletem lenne... Tényleg sok minden érdekel. Ami végül lettem, azt 16 éves korom környékén találtam ki, szóval az nem ilyen régi-nagy-álom... szeretem csinálni, de picit kevésnek érzem, amiatt, hogy amúgy tényleg sok minden szeretnék lenni a színésznőtől kezdve a gyógyszerészen és újságírón át a bárzongoristáig.
Mondjuk hosszú az élet, szóval még simán van időm arra, hogy minél többet teljesítsek. :) Kivéve, ha tényleg bejön a világvége. :P
Viszont nagyon kíváncsi lettem, hogy mi a te nagy terved...? :)
Az rossz érzés lehet, hogy nem lehetsz az, ami szeretnél. Pontosan miért nem?
Engem is elég sok minden érdekel, de ha jobban belegondolok, ez csak megnehezítette a dolgomat. Most például abbahagyok egy egyetemet, hogy elkezdhessek egy újat. Egész öreg leszek, amikor végzek...
Az én nagy tervem az, *ide képzelj dobpergést* hogy politikus leszek. Nem haszonszerzési célzattal, hanem úgy érzem, hogy így leszek a leghasznosabb. Mindenesetre ehhez a jogi egyetemen át vezet az út.
válasza:Hát én is a második főiskolát nyomom, csak én előbb befejeztem az elsőt, és utána kezdtem a másodikba... és fogok majd a harmadikba. Nem szeretnék még egy darabig leállni.
Hogy miért nem leszek színésznő, annak viszonylag sok oka van. A legegyértelműbb oka, hogy már késő. Mire úgy döntöttem volna, hogy akkor én most igen, bármi áron, addigra "túlkoros" lettem és bebuktam a korhatárt.
Politikus max azért akarnék lenni, hogy bebizonyítsam, hogy ezt jól is lehet csinálni. :P Remélem, egyszer neked majd sikerül ezt megmutatni! :)
Mi volt a legutóbbi álmod, amire emlékszel is? Hiszel az álomfejtésben meg ilyesmikben?
válasza:Olyan gyorsan repül az idő, az ember szinte észre sem veszi, és már felnő, közben egy csomó dologról lemarad. Ez olyan rossz.
Szerintem az álmok rengeteget elárulnak arról, hogy mi van az ember tudatalattijában. Sajnos (vagy szerencsére...) én elég ritkán emlékszem az álmaimra. A legutóbbiban Tunéziában vagy egy másik arab országban voltam, de már nem tudom, hogy pontosan mi volt, pedig néha olyan érdekes dolgok szoktak történni. :D Te mennyire szoktál emlékezni, és mekkora jelentőséget tulajdonítasz az álmoknak?
Ó, igen, én is most olvastam. Mit is mondjak, sejtettem, hogy nagy lesz a létszámcsökkentés, de hogy ilyen mértékű... Mivel van az országban 7 jogi egyetem, így mindenhova felvesznek majd 14 embert állami ösztöndíjjal. Enyhén kiélezett lesz a verseny. Ez olyan kellemetlen, hogy pont amikor megszületik bennem az elhatározás, hogy mit is akarok kezdeni az életemmel, akkor jön ez. Ha tavaly jelentkeztem volna, akkor már rég bent lennék. :/
Azért vicces, hogy a skandináv országokban ingyenes a felsőoktatás, nálunk meg nem. Biztos annyival jobbak vagyunk...
válasza:Igen, igazad van ebben, egyszer még tök fiatalnak érzem magam és élném még az "egyetemista" életstílust, és még annyi mindent szeretnék csinálni, ezért (is) kezdtem bele még egy iskolába... de aztán meglátom, hogy a korombeliek házasodnak, gyereket nevelnek, és azt gondolom, hogy máris elkéstem.
Az álmaimra én is nagyon ritkán emlékszem, és akkor is általában csak a rosszakra szoktam. Attól is függ, hogy mekkora jelentőséget tulajdonítok neki, hogy épp mekkora marhaság volt. :) Fejtegetni nem kezdem el, de ha valami egyértelmű kiderül belőle, akkor azt fontosnak gondolom. De mikor azt álmodtam, hogy egy elefánt leharapta a kezem csuklóból, akkor nem kezdtem el utánanézni, hogy mit jelent, ha elefánttal vagy sérüléssel álmodok.
Velem amúgy gyakran előfordul, hogy már megtörtént esetet álmodok újra, csak valami megváltozik benne. Vagy tovább álmodok egy-egy függőben lévő dolgot.
Voltak már nagyon durva rémálmaim, különböző témákban, és azokra többnyire emlékszem is... Erre mondjuk nem lenne rossz rájönni, hogy miért "kísértenek" ezek...
A skandináv országokról annyit, hogy szerintem csak tanulni is érdemes kimenni oda, mivel ott tényleg mindenkinek ingyenes a felsőoktatás. Két kedves ismerősöm kiment Svédországba, bár nem tanulási céllal, hanem "szerencsét próbálni" :), de most mindketten iskolába járnak.
Nekem régebben elég sok rémálmom volt, de szerencsére már nem annyira jellemző. Néha egy-egy előfordul, de szerintem a legtöbb ember így van vele. Mondjuk mostanában vannak dolgok, amik nyomasztanak.
Az utóbbi pár napot keresgéléssel töltöttem, hogy hol éri meg legjobban tanulni, és arra jutottam, hogy az Egyesült Királyságban. Skóciában például nincs tandíj, Angliában pedig az állam meghitelezi, és amíg el nem éri na 21 ezer Fontot az éves jövedelmed, addig nem kell elkezdeni törleszteni. Az ott a minimálbér...
A dolog másik oldala, hogy három évet eltölteni Angliában úgy, hogy csak nyáron meg Karácsonyra jöhetek haza, az elég nagy elhatározást igényel, főleg nekem. Nehéz dolog ilyen súlyú döntést meghozni, de szerencsére van még időm.
Amúgy: kutya vagy macska? :D
válasza:Meghalt a 84%os leányzó? Régóta nem válaszol.
Elolvastam ami írtatok, jó volt :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!