Honnan lett ennyi erkolcstelen szemét no? A foldbol bújnak elo v mi?

"Szolidalitásról hallotál már??? Kétlem"

Valóban nem leszek szolidáris egy olyan nővel, akiről semmit nem tudok, nem ismerem. Miért is lennék?

Te szolidáris vagy a mongol rézf@szú baglyokkal?

De vicces, hogy máris elkezdesz szapulni, holott írtam, hogy sosem voltam ilyen helyzetben, sosem csináltam ilyet.

Szerintem neked inkább jobban meg kellene választani a partnereidet és tenni kell azért, hogy a kapcsolat hosszú távon is működjön. Mert ha a 2 ember között minden OK, akkor hiába "mászik rá a pasira valami rib@nc" a pasi nem fog kötélnek állni.

"Nem más boldogsága árán akarom megszerezni az enyémet."

Ha olyan a kapcsolat, hogy egy kis csábításnak bedől a pasi, akkor ott már amúgy sincs boldogság. Igazából csak szívességet tesz a harmadik fél, hogy segít lezárni egy nem működő dolgot, hogy a felek tovább tudjanak lépni és ne rabolják feleslegesen egymás idejét.

"És ha szerinted annyira a szar kapcsolat miatt van akk mivel magyarázod h még évekig a megcsalt novel marad v esetleg még el is veszi??"

Kényelem és megszokás. Sajnos sok ember azért marad kapcsolatban, meg azért köt házasságot, mert fut az idő, és úgy gondolják, hogy úgysem találnak "jobbat". Ezért inkább bemagyarázzák maguknak, hogy jó az, ami van.

"A kérdésre már megtaláltam a választ az ien "nok" nem látják h mekkora szemetek v csak nem képesek toleranciára v h észrevegyék h rossz amit csinálnak. "

Azt hiszem a tolerancia pont az, amiben az elmondottak alapján te nem jeleskedsz.

Férfiként elmondom, hogy a férfiak hogyan látják az ilyet, legalábbis nagy részük.

Nagyon durva, de van egy ilyen, nők között terjengő mondás, ami valahogy úgy hangzik, hogy a "pasi nője nekem senkim"... Azaz, mi a kerekes frászkarikát foglalkozzanak a pasi nőjével, ha a pasi is "belemegy" a dologba.

Szép-szép, hogy aki szereti a párját, nem esik kísértésbe, de sajnos az élet néha alátesz ezen elméleteknek... Ismerek embert - magamat is beleértve -, aki képes ellenállni (ha nem is röhögve), de olyat is, aki szerette a párját, mindent megtett érte, a tenyerén hordozta, mégsem tudott ellenállni a kísértésnek... Mi férfiak, sajnos olyanok vagyunk, h mocskosul legyezgeti a hiúságunkat, a férfiúi önérzetünket és önbecsülésünket, ha egy csaj látványosan nyomul ránk, és az élet nagy fricskája, hogy az ilyen akkor történik a legtöbb esetben, amikor kapcsolatban vagyunk - mondhatni, a nők kiszagolják. :) Ráadásul - és ezt nem bántásnak szánom, de - roppant irigyek is...

Ideig-óráig ellen lehet ugyan állni, de a folyamatos ostrom alatt a legtöbben megtörnek, ez szinte törvényszerű. Ezt kéne a hölgyeknek figyelembe venni: ha kivédtük a "támadást" egyszer, kétszer, (háromszor), nem "illik" tovább ostromolni, mert a siker valószínűsége ugyan szignifikánsan nagyobb lesz, de a fagyi előbb-utóbb visszanyal, és akkor már korántsem lesz olyan édes. Ugyanis ez a nőtípus az, aki büszke magára, ha ilyet tesz és sikere van, de ha VELE teszik meg ugyanezt, bizony minden nő ringyó és minden férfi mocsok...

26/F