Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szingli fiúként megtettem az egyik legrosszabb dolgot, hiába próbáltam elnyomni magamban, a jövőben mit tehetnék ellene? 18F
Tudom, hogy ALAP dolog, egy szingli fiú nem eshet kétségbe, nem fordulhat önmagába, és ami a legfontosabb, SOHA nem mondhat olyat hogy "Nekem már szinte mindegy ki jön, csak nő legyen" mert ez a LEGVISSZATASZÍTÓBB mondatok egyike amit nő felé lehet intézni. Ma volt egy elvonult beszélgetésem a suliban egy nagyobb kedves lány barátommal, aki vigaszképpen meg szokott ölelni engem vagy barmikor beszélgethetünk és egyszerűen nem bírtam tovább adni a "Hű de erős férfi vagyok" képet kifelé, ugyanis nem vagyok gép, ember vagyok, nem lehetek minden egyes nap minden percében erős, van hogy én is elgyengülök!
Sajnos elmondtam neki hogy mennyire rosszul érzem magam egyedül, nehezen viselem azt hogy lassan fél éve nincsen senkim (1 évig volt velem, szép volt, jó volt, de most bele kell törődnöm hogy hiába vagyok fiatal és tombolnom kéne meg csajozni, egyszerűen nem jön össze és allergiás vagyok azokra az alakokra akik ezzel bombáznak engem, ha ennyire könnyű dolog ez, hogy becsajozni, akkor tessék, csináljak meg ők mindig és minden percben, beszélni könnyű mindenről) , s bár a fent említett legvisszataszítóbb mondatott még volt erőm elfojtani (igen tudom, igényesnek kell lennem, sosem szabad igénytelen, rossz növel beérnem stb) egyszerűen kiöntöttem neki a szívem, muszáj volt levennem a mindig erős vagyok álarcom. S bár szívesen meghallgatott és nagyon segítőkész volt, borzalmasan magam alatt voltam és könnyen el tudom képzelni hogy a rólam kialkotott képe immár megváltozott
Egyszerűen néha nem megy ezeket magamban tartanom, s ezzel bizony csak, mondjuk ki, nagyon rosszat teszek megítélésem felé. Hogyan tudnám ezt elfojtani magamban amikor a suliban vagyok? Mert bar a sulin kívül gyakran beszélek erről (az sem tudom megcsinálni hogy ne központi téma legyen ez életemben, hiába próbálok, hobbik és más szabadidős dolgok, sajnos nem tudnak segíteni) mert kibeszélés nélkül csak engem pusztítana bellülről
Egy férfinak kötelező ügyelnie a jó kisugárzása, de egyszerűen nem megy mindig a "magabiztos, sosem gyenge" férfi kép kialakítása, mert ez egyben önmagam meg hazuttolása, másrészt pedig néha (sajnos) gyűlölöm a nemi szerepköröm, miszerint férfiként kell viselkednem életkorom és nemem miatt, de nem tehetek ez ellen semmit, ebbe születtem bele, ez van,el kell fogadnom! Nem merek önmagam lenni, ugyanakkor a lelkem ezért kiált, márpedig alapból én teljesen másképpen viselkednék, nem a felém kiszabott normák szerint
Nagyon magam alatt vagyok most és sajnos, bármennyire nem szeretném, árad belőlem a negatív energia kifelé. Tudom, hogy meg KELL változnom. Mit tehetnék ez ügyben?
Nem kell megváltoznod. Vállald fel az érzéseidet, könnyebb lesz. A lányok nem biztos, hogy mindig olyan társat keresnek maguk mellé, akik erősnek látszanak, vannak olyanok is (én) akik szeretik a lelkisebb fiúkat. Szóval fel a fejjel, vállald saját magadat, vállald, hogy milyen is vagy valójában, ne játsz szerepet.
22L
Először is, köszönöm mindenkinek az eddigi válaszokat!
18:41
Nagyon jó amit leírtál és örülök hogy vannak ilyen nők is, de sajnos többségében azt tapasztaltam hogy a lányok (legalábbis a korombeliek) azt igénylik hogy színészkedjenek nekik a fiúk, szoktam beszélgetni erről a fiúkkal akiknek volt vagy van csajuk és többségében azt mondtak hogy a kezdetek kezdetén felvették magukra a "Hű de erős férfi vagyok" szerepkört, de igen, hosszútávon úgy sem működhet a színészkedés, én önmagam jelelmével szeretnék párt szerezni, nem álarccal
18:45
Nem, nem segít ha "elnyomom magamban", én mindig kibeszélem ezeket valakivel (csak többnyire direkt nem a suliban) Ha magunkban tartunk valamit hosszú ideig, az csak pusztítja a lelket, ki kell adni!
18:49
Nem, nem vagyok meleg, a csajokat szeretem, le is van írva a szövegben hogy volt egy egy éves kapcsolatom mar növel, s fél éve nincsen senkim (KONKRÉTAN nem írtam le hogy "csajom" volt, de gondoltam nem kell külön kiemelnem hogy nem egy férfi párom volt)
Megértem, hogy rossz egyedül, de kimondottan értelmes melegszivü , éppeszü fiunak tünsz, ami manapság nem gyakori, ezért ne valtozz meg, és hol van irva, hogy a férfinak mindig erösnek kell lenni? Ez hülyeség, ugy érzed elvárja töled valaki, szülök, kortársak, vagy a közösség esetleg te, de nem kell, ilyen vagy ez vagy te,fogadd el, más is fogadja el, és hidd el egyszer lesz egy lány aki pont erre bukik! Na nem arra hogy kifelé gyengeséget mutatsz, hanem az, hogy nem vagy olyan mint egy átlag fiu. Sajnos sok férfinak az a gyenge pontja, hogy nem mutatja ki az érzéseit, és nem is beszél roluk,és ez nem elöny pláne nem egy párkapcsolatban!!!
Amugy meg gondolkozz el, mivel jobbak a kortársaid nálad, azzal ha minden hétvégi diszkobol egy rövid párkapcsolattal szaladnak haza? Nézöpont kérdése az egész1
Ne strapáld magad, hidd el 18 évesen nem kell tombolni,nem kell a nöket mint zoknit váltani, mert a kortársak azt csinálják, mert a mai világ ilyen, és mert a viván ez megy...
Ne akkarj átlag ember lenni a helyet hogy különleges vagy, az igazival kapcsolatban, meg hát kicsit várnod kell meg, és biztos megfogja érni. az igazira mindenkinek várnia kell, ki találja meg az igazit már 18 évesen????
25L
Akkor elnézést kérek, én értettem félre. Nos, én is ilyen voltam, de azt tudom neked tanácsolni, hogy keress valakit, akinek minden ilyen problémát elmondhatsz, mert ha neki elmondod ezeket, akkor nem kell magadba fojtanod ezáltal nem fognak kitörni belőled. Másrészt, ha lesz barátnőd vele őszintének kell lenned, tehát jó, ha ismeri ezt az oldalad. Én spec. egy fiú osztálytársamban találtam meg ezt a valakit és nagyon jól meg tudjuk az ilyen problémáinkat beszélni. :)
18L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!