Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Lányok, fiúk! Ti meddig bírnátok ki egyedül, barát/barátnő nélkül? Ha épp nem lenne senkid, mennyi idő után jönne rád a szeretethiány vagyis egy társnak a hiánya?
ti nők vagytok, igazából nekünk férfiaknak kell összetörni magunkat, hogy legyen barátnőnk
ti persze, hogy csak élitek az életeket és majd jönnek a férfiak ez így természetes
az más kérdés, hogy sok nő nem hagyja, hogy jöjjön az életébe akármelyik férfi is, még esélyt sem adnak vagy lekoptatnak rendesen
bármeddig, azt hiszem. rámjönni meg most kb 2 év után jött rám a szeretethiány.
amúgy egyesek meg ne hápogjanak szerintem. a szeretethiány jön, létezik, nem csak egy ember miatt. és nem tudsz mit kezdeni vele. nem fog elmúlni magától, még akkor sem ha tudjuk mi is jól hogy egy embert kellene akarni, nem a szeretetet! de attól még ez van.
nem modntam hogy a fiúknak könnyű.
csak azt mondtam, hogy nekünk se mindig az.
a női léttől nem vagyok elszállva, magamtól meg... igyekszem minél jobban elszállni magamtól, az önbizalom jót tesz a kisugárzásnak:D
ma 00:35
ne vedd magadra, nem személyeskedni akarok én
de sokan annyira elkényelmesedtek a lányok közt, hogy már istennőknek hiszik magukat és rengeteg rendes fiút bántanak meg akár szándékosan is
mindegy én a mai próbálkozásaim után úgy döntöttem leszarom, majd jön akinek kellek engem nem érdekel, foglalkozom saját magammal, már bánom, hogy annyi időt és pénz pocsékoltam arra, hogy jobban nézzek ki és legyen esélyem a lányoknál
minek is küzdök, ha úgysem kellek a lányoknak, mert ők nem engem várnak az biztos, sem jó haveromékat, akikkel szintén olyan kedvesek
még esélyt sem adnak egy normális ismerkedésre, pedig szerintem egyikünk sem egy utálatos szörnyeteg és nem is vagyunk rondák sem
szóval én már végképp belefáradtam a sok kudarc után és bár jó lenne, ha lenne valaki akit szeretni tudnék és ő is viszont engem én már teljesen kezdem elveszteni a hitemet és az önbecsülésem is lent van mínusz 100-nál kb.
:(
fogadok a b*ziknál nyerő lennék, már bánom, hogy nem vagyok homokos
"rengeteg rendes fiút bántanak meg" na de épp ezaz. most nem védőbeszédes tartok a nőknek, mert valójában mindig is sokkal jobban egyetértettem a fiúkkal... de az a baj, amivel én is küzdök pedig nem szokott gondot okozni a kommunikáció, hogy a fiúk számára egy szimpla, kedves "nem" is felér egy megbántással.
de gondolj bele: most mit cisnáljak, ha nem vonzódom hozzá? ha nem érzem úgy, hogy kell nekem? jöjjek vele össze hogy ne bántsam meg, menjek hozzá feleségül szüljek három gyereket? és mi van a másik sráccal aki hajt rám? hozzá is menjek hozzá? látod, kivitelezhetetlen hogy ne bántsanak meg. és te sem adsz esélyt olyan lánynak akiről látod, érzed, tudod, hogy nem kell neked. csak épp neked kevesebbszer kell kimondani hogy "nem" mert te kezdeményezel.
és ne add fel. ez a - bocsáant de - önsajnáló attitűd baromira nem szimpatikus a nőknek. a férfi, akire a nő vágyik, odamegy, és harcol érte. ha pedig nemleges a válasz akkor továbbmegy, s talál másik "áldozatot". a férfi akire a nő vágyik független, egyedül is megáll a talpán, és boldog. nincs szüksége nőre, de akarja a nőt. ennyi az egész...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!