Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért csinálnak a nők kurv@'t magukból?
Komolyan nem értem. Intelligens, okos, helyes lányok úgy viselkednek, mintha a húspiacon lennének és ők az árucikkek. Lefekszenek bárkivel csupán menőzésből, vagányságból az első nagyképű tucatemberrel, akikre a korcs társadalomi normák szerint jó pasik, közben meg értéktelen hulladék. Úgy viselkednek, mintha a testük valami tárgy lenne. Nem céltudatosak, nem tudják mit akarnak, egyik pasi a másik után és ezért néha még teljesen megvetendő dolgokat is képesek tenni, mint belemászni egy másik ember kapcsolatába, hülyiteni a férfiakat, csupán szórakozásból, aztán eldobják őket.
Én örülnék, ha végre találnék egy értelmes nőt, akivel bizalmon és szeretetem alapuló kapcsolatot alakithatnék ki és boldog lehetnék. Erre van, aki attól lenne boldog, hogy nem érez semmit, nem bizhatja magát a másikra, úgy viselkednek vele, mint egy ronggal és kihasználják? Én ezt nem értem.
22F
@ A válasz írója 86%-ban hasznos válaszokat ad.
A válasz megírásának időpontja: ma 13:08
A "visszafogott" alatt nem sok mindent lehet érteni, mint azt, hogy csendesebbek, szerényebbek, nem kihivóak. Én sem gondoltam másra. Hidd el nem az a baj, hogy a tökéleteset keresem. Nem hiszek az ilyesmiben. Mindig olyan nőt kerestem, akit el tudok fogadni az apróbb hibáival együtt is, a lényeg az legyen, hogy kölcsönösen szeretjük és becsüljük, elfogadjuk egymást olyannak, amilyen. Nem irok le senkit egy mondta után, általában pont forditva van, a nők esélyt sem adnak a férfiaknak, hogy megismerjék őket, hanem a nők kialakitanak magukban egy képet a férfiról, amit a férfi úgy sem tud megváltoztatni, hiába is próbál meg bármit is. De, de ez igy van. Nem egy ilyen példát tudok mondani, amikor a csaj a fejée vette, hogy ilyen és ilyen vagyok és csinálhattam bármit, ami ellentétes volt azzal a képpel (mellesleg teljesen helytelen volt), a végén csak az volt a visszautasitás oka. De ez már elégé eltér az eredeti tárgytól. A nők teszik lehetetlenné saját maguknak a párkapcsolatikat. Akárhova nézek, ezt látom.
Szerintem kicsit összekúszáltátok a dolgokat.
Amiért egy nő nem kurv@ nem kell csendes és visszahúzodó legyen, meg mindig lapostalpú cipőbe és vászonnadrágba járjon.
Én pl. nem vagyok kurv@, 20 éves vagyok és egy hónapja vesztettem el a szüzességemet, a barátommal akit szeretek, és nem csalnám meg. Viszont nem vagyok csendes és visszahúzodó. Szeretem magam festeni, szeretem a maggasarkút, miniszoknyát, meg a csinos dolgokat. Eljárok bulizni és szoktam inni is persze nem iszom magam seggrészegre(Sajnos arra is volt egyszer példa de nagyon megbántam, rájöttem, hogy az hülyeség.) csak pl egy vodkát narancslével. Egyetemre járok, most megyek másadévre, szeretek tanulni.
Szóval ezzel csak azt akarom mondani, hogy egy pasi se látta, hogy az a csaj aki épp a diszkó közepén táncol, kivel feküdt le s kivel nem, nem lehet mindent elhinni. Amíg nem ismered meg egy kicsit addig nem kell itélkezni. Amúgy meg nem egy kövér egyszerűnek kinéző csajt ismerek, aki úgy b@szassa mag't midnekivel ahogy éri, pedig csendes visszahúzodó.
Az általánosítás, és az előre ítélkezés kicsinyességre vall. Bele kell nézni a dolgokba komolyabban.
20L
"A nők teszik lehetetlenné saját maguknak a párkapcsolatikat. Akárhova nézek, ezt látom."
Akkor egyszerűen rossz felé nézel. Továbbra is úgy látom, benned van a hiba. Amíg ezt nem ismered be, jól elvagy a saját tökéletességed és a világ tökéletlenségének mítoszával, csakhogy nem tudsz tovább lépni.
Van erre egy nagyon egyszerű képlet. Ki az OK? 4 kimenetele lehet:
1, Én sem, a világ sem.
2, Én nem, a világ igen.
3, Én igen, a világ nem.
4, Én igen, a világ igen.
Azok a boldog emberek, akik a negyedik szinten állnak. Te nem ott vagy.
"jól elvagy a saját tökéletességed és a világ tökéletlenségének mítoszával"
Mondtam én egy szóval is, hogy tökéletes vagyok. Hát nem. Azt, mondtam, hogy igyekszem fejleszteni magam minden téren. Ha tökéletes lennék nem tudnék fejlődni. :) Az, hogy néhány embernél értékesebbnek tartom magam, az elég normálisnak tekinthető. Kétlem, hogy te mindenkivel egyszintűnek tartod magad. Enek ellenére, ne értsd azt, hogy flegma vagy lenéző lennék bárkivel is. Tudom, hogy vannak hibáim, mint ahogy mindenkinek, azt sem mondtam, hogy a világ rosz én meg jó és milyen szar nekem. Azt mondom, hogy a világ nagyon nem jó irányba tart, nekem meg van egy értékrendem, ami szerintem jó és helyes és bocs, de aki azt mondja, hogy szar az értékrendem és hajrá kur@'k, azt hadd ne értsem már meg. :)
Ne csináljunk úgy, mintha nekem lenne ezzel problémám.
Vannak nekem is problémáim, de nem ezzel. :D
Felőlem azt hiszel és olyan az értékrended, amilyet akarsz. Az OK-OK egy végletes leegyszerűsítése valaminek, ám pont ettől szép és érthető. Olyan, mint az E=mc2.
Nekem nem fáj különösebben, hogyan érzed magad te. Egy egyszerű pszichológiai alapvetéssel válaszoltam a kérdésedre. Minden embernek hatalmában áll változtatni saját magán. A másik emberen senki nem tud változtatni. Bizonyára van olyan ember, akivel így is tudnál működő párkapcsolatot kialakítani. Csakhogy amíg a másik emberre, külvilágra projektálod át azokat a problémákat, amiket neked kellene megoldanod, addig elzárod azokat magad elől. Vagyis nem is tudod megoldani őket. Ami azzal a veszéllyel jár, hogy ha össze is jössz egy hasonló gondolkodású és értékrendű párral, onnantól majd együtt utáljátok a világot. Ami egy darabig működhet is, főleg, ha (láttam személyesen ilyen példát) a világot ellenségesnek látjátok és véd- és dacszövetségre léptek vele szemben. Viszont a lelki-pszichés fejlődésetekben ez zsákutca.
Elmondom mi történt azokkal, akiket én személyesen ismertem. (Ha érdekel.) Annyira belejöttek abba, hogy a világ ellenséges velük, hogy nem vették észre, amikor a külvilág jót akart, segített nekik. Erre nem voltak felkészülve, nem is fogadták el, negatívra változtatták, amit csak lehetett. Aztán megszűnt a kapcsolatunk, ma sem tudom, mi lett velük és a gyerekeikkel? Szerencsére nincs olyan kényszerbetegségem, hogy mindenkit meg akarnék menteni a környezetemben. Veled kapcsolatban sincs, tehát, ha ragaszkodsz az álláspontodhoz, tedd bátran, nem foglak ebben többet zavarni.
Csupán erősen az volt az érzésem, hogy te is vetítesz. Ami nem "baj", csak addig nem tudod megoldani a problémát, amíg ragaszkodsz ahhoz az elképzeléshez, hogy az nem nálad van. Más gond nincs ezzel. Ebből a szempontból sikeresebb az a taktika, ha magadra veszed a külső problémát is, megpróbálod megoldani, és ha menet közben rájössz, hogy még sincs nálad, akkor leállsz. Sokat nem veszítesz ezzel, te megpróbáltad. Van ilyen. Senki nem fog érte hibáztatni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!