Kedves 20-23 év közötti egyedülálló fiatalok! Mit tesztek azért, hogy ez az állapot megváltozzon?

semmit, úgy sem kellenék senkinek, nem vagyok egy alfahím aki a társaság közepe, nem avgyok 2 méter, nem vagyok izmos, se jóképű, így egyedül kell meghalnom.

21f

közvetlenül semmit, mert bár jó lenne párt találni, ugyanakkor eszem ágában sincs kimozdulni a komfort zónámból és ismerkedni, legalábbis egyenlőre. van elég rossz tapasztalatom nem szeretnék többet gyűjteni.

közvetve viszont azon vagyok, hogy fejlődjek minden téren, részben a lányok miatt, mert nem szeretnék aggastyán agglegény lenni. nevezzük nevén a gyereket: tanulok, sportolok, igyekszem egészséges életvitelt kialakítani minden téren, foglalkozom a külsőmmel, szövögetem a nagy terveim, hogy ha kilépek az életbe akkor mihez kezdek, hogyan teremtem meg az egzisztenciám.

nagyvonalakban ennyi...

Jaj ne!! Ne legyetek ilyenek! Tudom, hogy néha elviselhetetlen az egyedüllét, de ne legyetek ennyire antiszociálisak! Persze, könnyű mondani, de én is egyedül vagyok már 2 éve, és azóta még csak randizni sem voltam...:/ Anno 2 éve egy srác nagyon csúnyán elbánt velem, de nem is ez a fontos. Én sem találok egy rendes pasit. :( Ahol lakom, a srácoknak csak az a fontos, hogy milyen szép egy csaj (pedig van rajta 5 kiló smink) és, hogy menő ruhákba járkáljon, és az tökkirály ha leissza az asztal alá magát, ja igen és 15-16 évesek, de már büszkélkedhetnek azzal, hogy hány fiúval voltak.....

Na mindegy, nem akarok panaszkodni.... Én nem siettetem a dolgokat, igaz rám is rám tör a vágy, hogy de jó lenne, ha valaki átölelne... de el is múlik, és majd találok valakit. Úgyhogy fel a fejjel!! ;)

22/L

nekem soha nem volt senkim, elvesztettem a reményt, úgy hiszem nem is lesz, nem is lehet.

21f

Én 21 múltam és még soha nem volt barátom.

Persze nagyon hiányzik és néha irigykedem ha az utcán párokat látok, hogy én miért vagyok kevesebb és miért vagyok egyedül.

Az a baj, hogy nem igazán engedek közel senkit magamhoz, mert egyszerűen nem merem elhinni, hogy én is tetszhetek valakinek. Erre mondják azt, hogy önbizalom probléma. Átlagos vagyok, lehet pont ez a baj.

off: Az a hozzászóló, aki héhaver névre hallgat!

Nagyon szimpatikus válaszaid vannak.

22:53

Hidd el neked is lesz valakid!

És, ha normális lány vagy, az nem baj!! Én is az vagyok, mégsem találok senkit, próbáltam változtatni magamon, hogy észrevegyenek, de rájöttem, hogy az nem én vagyok...Én nem hiszek abban a "mondásban" hogy mielőtt családot alapítasz, éld ki magad... vagyis lefordítva, feküdj le annyi pasival amennyivel csak tudsz.... Nekem 20 évesen volt először barátom, nem tartott sokáig, sajnos csak arra kellettem neki, és ez miatt én is elég önbizalom hiányos lettem, hogy én nem vagyok elég jó senkinek, és azóta egyedül vagyok, mert félnék belekezdeni egy kapcsolatba, de ha bezárkózom magamba, akkor nagy az esély arra, hogy egyedül maradok. Persze most még küzdök magam ellen, és mondogatom magamnak, hogy több csalódás is fog érni az életben, de még én is félek tőle!