Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért van az, hogyha megbízom egy pasiban, ha úgy érzem, le tudnám vele élni az életem, hogy ő az igazi. Mindig átver?
Üdv! 19 éves vagyok, tudom, nem lehet sok tapasztalatom. Sajnos elég korán érő típus voltam, de sajnos ez segített abban, hogy ezt elkerüljem. A legtöbbjével nem is találkoztam élőben.... ami arra utal, hogy rohadt naiv vagyok....Ez lehet az én hibám.
14 évesen ott volt Laci, ő volt az egyedüli, akivel 2x is találkoztunk ( messze lakott ), nálunk is aludt és nagyon jól megvoltunk egymással. Nem volt semmi, még egy csók sem, mert megmondtam neki, hogy bics, de én ehhez még fiatal vagyok. Kb 2 évig kerülgettük egymást, aminek a végeredménye... semmi lett.
Volt egy másik, Zoli. Ez igen fájó emlék, vele is ismertük egymást már akkor... de a beszélgetések és az érzéseink csak 1-2 év után váltak komolyabbá. De sose találkoztunk. 4 év telt el így, aztán egyszer rohantam hozza, mert valakinek el kelleett mondanom, mi bánt... Erre mikor ráírtam, azon háborodott fel, hogy örül, hogy most tud pihenni és akkor nem velem fog foglalkozni.
Akkor egy világ tört össze bennem... El is tüntettem a közelemből, mindenhonnan.
A legújabb pedig Viktor.Elkezdtem valamit érezni iránta és úgy tűnt, úgy beszélt, mintha ő is. Aztán hirtelen, se szó se beszéd összejött egy lánnyal. Ekkor én leléptem, feleslegesnek érezve magam.... Mikor lenyugodtam, 1-2 hét után, újra elkezdtünk beszélgetni. Időközben szakított a lánnyal, mi jókat beszélgettünk. És valahogy kiszedtem belőle, hogy ő valójában nem is érzett soha semmit....
És ezek csak a hosszú-hosszú, 1 évnél idősebb hazugságok voltak. Közte még megbíztam kismillió másvalakiben, hogy talán majd ő, hogy hogy hasonlítunk... Ugyanis eléggé problémás, furcsa személyig vagyok, és csoda, ha valaki elvisel... De most komolyan... Van még remény? Vagy mindenki ilyen? Vagy ilyenné válik? :S
válasza:Nem az a baj, hogy mindenki ilyen, hanem, hogy te nem mered felvállalni nyíltan az érzéseidet. Ha valamit akarsz, akkor te is tegyél érte, vagy legalább sodródj az árral. De ha így, ilyen hosszan áltatod magad, akkor sose fog normális kapcsolat kikerekedni a dologból.
Ha már valaki tetszik neked, ne azt várd, hogy majd kibír 1-2 évet, úgy hogy nem is találkoztok, meg se csókolod, mert hülye az a fiú, aki kibírja. Nem csodálom, hogy ők nem vártak rád. Ha valaki így várt volna, akkor az vagy érzelmileg sérült, vagy annyira kevés az önbizalma, hogy tuti nem lettél volna boldog vele.
Tisztázd a dolgokat, legyél egyenesebb kicsit, ne kéresd magad hónapokig és biztos összejön valami.
Az érett gondolkodás nem ott kezdődik, hogy valaki nem IM-et olvas 13 évesen, hanem amit érez, azt felvállalja és a következményeit meg viseli.
szerintem túlságosan infantilis vagy és azt gondolog ,hogy racionálisan tudod vizsgálni,kezelni a dolgokat.
Attól mert te úgy érzed ,ha egy fiúval beszélsz akkor több van köztetek mint barátság.
Neked kell nyitnod afiú felé ,ha akarsz valamit tőle
nem kapcsolat az ,hogy 2 éven keresztűl nem találkoztok...
válasza:
Nem jártunk csupán... Inkább úgy mondanám, igényeltük egymás társaságát... Egyébként nem én várattam egyiket sem. Ők várattak engem. Egyik esetben a munka és egyetem egyszerre azt eredményezte, hogy hétköznap 8 órákat dolgozott, hétvégén egyetemre járt... Másik esetben egy olyan valakiről beszélünk, akinek meg a szülője volt beteg ( mostmár mind kettő, és emiatt még munkát se tudott vállalni, ergó pénze se volt, és akárhányszor mondtam, hogy én megyek hozzá, a két alkalom után sehogyse találtunk jó dátumot), a harmadik esetben meg az illető szimplán csak szegedi volt... és sehogy se lehetett összeszervezni a dolgokat ilyen távon.
Utóbbi esetben már azt is megtanultam, hogy jobb, ha még konkrétabban megmondom, mi van... És azt hiszem, ez fájt a legjobban. Mert a többi esetben tudtam, mi van a másik oldalon, mert azért azt tudja az ember, ha háromnegyed órán keresztül hívja a másik és nem is egyszer... De ehh, tényleg nem értem, még mindig, hogy mi többet tudtam volna még tenni, amikor már majdnem attól féltem, hogy én tapadok rájuk teljesen...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!