Társfüggőségből vanitt aki sikeresen kigyógyult és már tud egyedül is boldog lenni, teljes életet élni? Tudnátok konkrét szakembert javasolni?

Ivarérett kortól mindenki vágyik társra.

Társ nelkul csak a gyerekek boldogok hosszutávon.

Azt doki nélkül is észreveszed, ha boldogabb vagy egyedül és teljes az életed.

Ráadásul mindkettő tőled függ.

Mondjuk ha nem unatkozol egész nap, meg a telefon nyomkodáson és a Netflixen kívül másból is áll az életed, az sokat segít.

Nekem teljes az életem, sőt igazából most időm sem maradna egy kapcsolatra. Mondjuk nem is hiányzik. Heti egyszer megyek teremfocizni a csajokkal, úszni és szaunázni megyek hétvégén, vezetni tanulók, viszem az unokahúgom ide-oda, például állatkertbe. Van hobbim, most horgolni szoktam, és két éve elkezdtem kertészkedni, ami tavasztól őszig épp elég feladatot ad, de imádom. Konkrétan el nem tudom képzelni, hogy heti többször raérjek találkozgatni. Semmiről nem mondanék le szívesen.

Az pedig egyértelmű, hogy boldogabb vagyok. Sajnos az utóbbi két kapcsolatomban is boldogtalan voltam. Nem véletlenül nem ismerkedek.

Nekem a belső működésem megértése volt a lényeges pont. Asszertív kommunikációt használtam a belső kommunikációmra, leginkább ugye az, hogy az érzéseimet tudtam társítani egy szükséglettel, és ez így sok helyzetet letisztázott bennem. Egész hamar megértettem így, hogy mi miért van, mi van hasznomra, min kell változtatnom. Könnyebben felismertem a táragüggőségem okaként jelenlevő rossz viselkedésmináimat, örökölteket, tanultakat, és hamar el is tudtam kezdeni felülírni ezeket, most már józan tiszta és logikus vonalak mentén.

Fél év kemény munka volt ez. Főként egyéni, de én is jártam szakemberhez. Pszichológus jó útmutatáaban, rávezet dolgokra, terel, ilyesmi. Kiegészíti ezt a folyamatot. De a fő munka az egyéni, az biztos. Önismereti és önfejlesztési munka.