Csak én érzem úgy, hogy a nők szívesen azonosulnak a "hagyományos" női szerepekkel, mint pl. főzés, mosás, gyerekkel levés?

4# mióta választhat a gyerek? Csak 14 év felett választhat illetve mondhat véleményt váláskor amit a bíróság figyelembe vesz.

Hiába pattogsz itt, egy apa soha nem tudja azt nyújtani egy kisgyereknek amit az anya. Hacsak nem valami b..zis pasi, szépen mondva női attitűdöket hordozó.

Igen, abban egyetértek hogy az apa az anyagi biztonságot tudja nyújtani, de az kisgyermek korban nem elsősorban erre van szüksége a gyereknek.

Nem tudom neveltél e egyedül gyereket férfiként. Akkor tudhatnád hogy miért az anyának ítélik a gyereket.

Ez olyan, hogy én is meg tudok oldani (többé kevésbé) férfias dolgokat a hàz körül, de az mégsem olyan jó és hatékony mintha férfi csinálná meg.

Nos, ez is épp olyan, a férfi is tudna gondozni egy gyereket, aztán valahogy mégsem olyan mintha azt az anyja tette volna.

Kár ezen vitatkozni, az anya, az anya. Azt soha nem fogja tudni pótolni az apa.

Én mindig is utáltam a "női szerepkört", főleg a "te vagy a nő, csináld" felkiáltással kísérve. A húgom és a nővérem remekül el van benne. Embere válogatja.

A gyerekért nem a feministának, hanem az apjának kell küzdeni. Sokszor a férfi ringbe se száll (mert bőven jó neki, ha a tartásdíjat fizeti és élheti az életét). Erre a ki keres többet fsz verésre reagálva, egy gyerek, legyen az tini, vagy kisgyerek, cseszheti a lóvét, ha egyedül van hagyva, mert a szülő egész nap dolgozik. Ha anya kevesebbet is visz haza, de az érzelmi háttér adott, az apukának meg a jó keresete bejelentett és nem fekete (ezzel is sokan játszanak) akkor a gyerektartással (sőt, ha már olyan gazdag egyéb dolgok beszerzésével, befizetésével) remekül tudja támogatni a gyereket, így mind érzelmi, mind anyagi vonalon kiegyensúlyozott lehet.

Az más kérdés, hogy válás után a feleknek fontosabb -e a gyerek, mint az egó... sajnos nagyon gyakran nem. Így nem azt nézik, hogy lehetne jó a gyereknek, hanem vagy versenyt hírdetnek és egymás ellen nevelnek, vagy apu sértettségében elfelejti, hogy elszórta magvait.

Én örülök, hogy a férfiak egyre többször érik el a közös felügyeletet (azt a felvetésedet nevetségesnek tartom, hogy a testvérek csak azért, mert úgyis 2-3 van, más szülőknél legyenek, nem csoki, hogy megosztozunk rajta igazságosan). A heti váltás (vagy tetszőleges megoldás a közös nevelésre) nem rossz, főleg ha tényleg két felnőtt vesz részt a szülői feladatokban. Mert egy ilyen felállásnál a fentebb említett dedós versengés, meg ellen nevelés végképp kikészíti a gyereket.

Ha egy férfi szeretné a gyerekét, a bíróságon joga van kiállni érte és kérni a közös/váltott felügyeletet. Ha úgy látja, hogy ő alkalmasabb, akkor a teljes felügyeleti jogot.

Indokolt esetben már az én kisiskolás koromban is megkapta az apuka (20 éve). Csak bizonyítani kell. Az, hogy "én napi 10-12 órát dolgozom, de jobb a fizetésem, nekem kell a gyerek", nem érv, amíg a másik jobban ráér a gyerekre és nem egy ablaktalan putriba vinné.

Az is tény, hogy az esetek többségében még mindig anya intézi a gyerek ellátását, ő tudja a programjait, gyógyszereit, különóráit stb. Szerencsére látom a javulást, de, amíg többségében az anyuka a gyerek szülője apu meg néha játszik vele, esetleg vérdoppinggal elviszi az oviba és ennyi a része a nevelésben, gondozásban, addig nem meglepő, ha a nő kapja jellemzően a gyereket a végén.

Gyerekekkel dolgozom, sok mindent tapasztalok a családokban és bár látom a javulást, még messze a cél.

Ahogy egyébként a "jó feleség =jó háziasszony" kérdésben is. De, ez utóbbi gyorsabban alakul.

Sok nő szívesen főz, mos, tereget, vasal, stb. ha azt látja, hogy ez nem elvárás, hanem érdem és a másik is valahol beleteszi ugyanezt az energiát a kapcsolatba és/vagy kiveszi a részét a házimunkàból.

A régi rendszerrel volt baj, mikor apu sörrel a kezében végig tespedte a napot, miközben anyu munka után hozta, vitte a gyerekeket, takarított, bevásárolt és a nap végén már alig élt, apu meg kisimúltan várta az ágyban.

A még régebbi rendszer (paraszti kultúra) kiegyensúlyozott volt, a férj és feleség ugyanúgy beleszakadt a teendőkbe, csak más-más teendőkbe. Ott a szerelem és választási, változtatási lehetőség hiánya volt a gond.

És most kialakulóban van egy olyan világ, ahol szabadon választasz, szabadon változtathatsz (szakítás, válás megbél,egzés nélkül) és közben reálisan felosztjátok a terheket feladatokat. Ez lenne az ideális szerintem. Ahol egyik fél sincs kihasználva (és kihagyva sem semmiből, mert sok esetben az anyák észre sem veszik, hogy kitúrják a férfit a kisbaba/kisgyerek mellől, miközben elvárnák, hogy tudja, értse, csinálja).

"Nem ismerem Magyar Péter helyzetét jobban mint, ahogy te megismerheted a médiából"

Nem nehéz feltételezni, hogy nem délután 5-kor végez és megy haza.

De a férfiak (te is) elfelejted, hogy a gyereknevelés nem csak pénzelésből áll. Ez lenne a normális felállás, hogy az apuka az anyagi, anyuka az érzelmi részben tamogatja a gyereket. Ez sarkított, nyilván anyuka is hozzátesz az anyagi részhez és az apuka is támogatja a gyereket valamennyire érzelmileg. Pl az jó, ha kap védelmet mind a két féltől (pl ha egy pedofil szaklatja a gyereket elmondhatja a szülőknek y komolyan veszik, apuka jól megveri a zaklatót. Anyuka pedig ha a tanárnéni jogtalanul kivételez más gyerekekkel ezt ő szóvá tehetné).

De ha különválnak a szülők. Anyuka el tudja (jó esetben) látni a gyerekeket anyagilag és érzelmileg is. Apuka az anyagi részét hozza, de az érzelmit annyira nem, met egyszerűen máshogy vannak bekötve.

Ez nem azt jelenti, hogy nem tud egy apa felnevelni egy gyereket, dehogynem, hiszen ilyenre is vannak példák. De többségében nem is ágálnak érte.

Ha a szülők elválnak, igazán ritka, hogy az apa szóvátenné, hogy de miért az anya kapja a gyereket.

Alapvetően a kérdés többi része: én az egyenlőségben hiszek. Ha otthon ülő, háztartásbeli nő lennék, én takarítanék, főznék, hiszen nem dolgozok. Ha pl a párom van otthon huzamosabb ideig, akkor neki kellene ezeket megcsinálnia, nem nekem, munka után.

A legtöbb nőnek nem a főzéssel van baja és a takarítással, hanem, hogy elvárjak, hogy míg most már a nőknek is dolgozni kell (aminek örülök, mivel megteremthetem saját magamnak a p3nzem és nem függők senkitől), addig a háztartást még mindig nekik tulajdonítják. Viszont a férfiak meg azt csinálnak munka után, amit csak akarnak.

Érted?