Miért beszélt többes számban az ember, (aki amúgy bejön nekem)?

Tetszik nekem egy ember, akivel hivatalból szoktam találkozni, (néha úgy gondolom, talán én is neki, néha nem. Találkoztunk az utcán. Mi, nők köszöntünk neki, ő is, mondtam mosolyogva, hogy Boldog Új Évet, mire ő: mi is boldog új évet kívánunk! De egyedül volt!!! Utána még kérdezgetett, hogy jól vagyok e, minden rendben van-e. Válaszoltam, poénkodtam, aztán elmenekültem. Volt régebben, hogy ültem vele szemben, és észrevettem, hogy nem akart egy idő után a szemembe nézni, egyértelműen úgy éreztem, zavarban van. Szerintetek csak észlelte, hogy bejön nekem, S frászt kap tőlem, ezért van zavarban, mert nem tudja, hogy kerülje el a nőt, akinek kicsit bejön. Vagy azért beszélt furcsán, azért nem mert úgy rám nézni, mert esetleg tetszem neki? Melyik inkább? ( egyszer elmélyült stírölésen kaptam, mikor visszafordultak távozás előtt hirtelen)