Meddig maradhat egyfajta hiányérzet azután, hogy két ember között nem történt semmi a körülmények miatt?

Egyéni.

1 naptól évekig.

A leggyorsabb akkor ha talál mást akibe beleszeret.

De néha az is elég ha mással látja együtt kézenfogva, akivel vidám boldog...és elkeseredik az ember de hamarabb túllép.

"Az ember ésszel él, és ha elért egy kort, kialakult az élete, mindegy, hogy jól vagy rosszul, azt nem fogja csak úgy felborítani."

Mindegy, hogy rosszul? Ha minden rossz, sz@rul érzed magad és nem szereted, aki melletted van, másról álmodozol, akkor nem teszel lépéseket? Én ezzel nem tudok egyet érteni. Hogy csak azért, mert "már kialakult", bár érzem, hogy rossz, éljek tovább frusztráltan még 10-20 évet. Rossz kapcsolat, rossz munka, elhízás stb, de hát már kialakult, nincs mit tenni..Ezért ilyen stresszes mindenki, mert változtatni nem akar, csak panaszkodik.

4-es, használd ki, hogy újév lesz, írj neki egy üdvözletet ez alkalomból. Beszélgetés lesz belőle! Ha sablonos, akkor le tudod zárni magadban, hogy ennyi volt. Ha mélyebbre mentek és beszéltek az érzéseidről/érzéseitekről, akkor megkönnyebbülsz. Tehát így vagy úgy, de nyersz mindenképpen.

13-nak teljesen igaza van.

"Aki úgy gondolja, hogy meg lett volna a kölcsönösség, az miért nem tett lépéseket? Miért nem akart meggyőződni róla és legalább rákérdezni, hogy lehet-e valami? Ezért van hiányérzet."

Én azért nem, mert amikor találkoztunk, ő már 39 éves volt, 7 éve nős, egy 6 és egy 1 éves kisfiú apja... És nem az a típusú férfi, aki lazán szétdúlja és a kukába hajítja mindezt. Ő még képes a felelősségvállalásra. Későn találkoztunk, ez van... 🤷🏻‍♀️