Mit tesztek, ha házasságban beleszerettek plátóian valaki másba, úgy hogy nincs közös gyerek, sem hitel?, de szeretitek a férjeteket is, csak nem "úgy"?

"Milyen hotelhuszár a jó ég áldjon meg?"

Szerintem is elég fotelhuszáros a #14-es válasz, hogy hétszentség hogy meg fogod csalni, meg gondolatban már most is csalod, meg az egész hiszti.

A kérdezőnek meg majd elmúlik ez a fellángolás, de ezt már leírtuk egy párszor neki.

"Tehát ha nem vagyok szerelmes, azt hogy tudom visszavarázsolni? Illetve mit tegyek, hogy a másikra ne gondoljak? Minél inkább nem akarom, annál nehezebben megy."

Leülsz és átgondolod, hogy mi hiányzik. Akkor is, ha úgy tűnik hogy olyan dolgok hiányoznak, amelyekkel első pillantásra nem tudtok mit csinálni. Aztán leültök és átbeszélitek együtt, hogy kinek mi hiányzik és mit lehetne csinálni.

És persze nem csak a súlyos agyalás meg beszélgetések, hanem próbáltok olyan dolgokat is csinálni, amelyeket mindketten élveztek, jól érzitek magatokat, lazítotok.

És valami nagyobb dolgot változtattok, legyen az valami a lakásotokban, vagy egy új közös projekt vagy hobbi, vagy egy üdülés, beállítottságtól függ, de egyvalami biztos: ha marad minden ugyanúgy, akkor a langyos víz is marad.

"Tehát ha nem vagyok szerelmes, azt hogy tudom visszavarázsolni? Illetve mit tegyek, hogy a másikra ne gondoljak? Minél inkább nem akarom, annál nehezebben megy."

Visszavarázsolni a szerelmet nem lehet és az élet nem is abból áll, hogy megismerünk valakit és életünk végéig ugyanolyan mértékkel szerelmesek vagyunk egymásba. Egy hosszú kapcsolat folyamán folyamatosan hullámzanak az érzelmek, hol jobban, hogy kicsit mérsékeltebben érzünk a párunk iránt, de maga az érzés biztos alapokon van. Persze mindannyian emberből vagyunk, megállapíthatjuk, hogy XY milyen jól néz ki, de normális esetben ez kimerül ennyiben. Ha te már érzelmeket táplálsz valaki iránt, akkor valami nagyon hiányzik a kapcsolatodból. Egy biztos kapcsolatban, ahol tényleg valódi érzelmek tartják össze a két embert, nincs helye annak, hogy valaki másba szeress bele vagy állandóan rá gondolj.

Ha úgy érzed, hogy még menthető a kapcsolatod és hajlandó vagy energiát tenni bele, akkor ülj le a pároddal és beszéljétek át, hogy kinek mi hiányzik a kapcsolatból.

Ha továbbra is csak éltek egymás mellett, de nem dolgoztok azon, hogy javítsatok a kapcsolaton, akkor egyre távolabb fogtok kerülni egymástól és egyre nagyobb esélye lesz beékelődni egy harmadiknak.

Teljesmértékben egyén és kapcsolat függő.

A mi kapcsolatunkat (az én részemről- én voltam aki szerelmes lett másba) ez teljesen tönkre vágta.

Hiába szerettem és volt vele jó együtt élni.

Teljesen más helyre tette a páromat ez az egész, másképp néztem rá, nem kívántam, nem volt jó érzés ha hozzám ért...

Próbáltuk helyrehozni, minden erőmmel azon voltam. Így telt el egy év amikor azt mondtam, hogy ennek itt a vége.

Így ért véget egy 11 éves egyébként jó kapcsolat.

Minden kapcsolat és házasság és élethelyzet más és más. Így nehéz ezt általánosságban kezelni, szinte lehetetlen.

Néhéz ügy, de tényleg. Egy hosszú házasságban jöhetnek hullámvölgyek, mélypontok, aztán ilyenkor ha jön egy fellángolás, egy érzelem valaki iránt, az minden szempontból és minden irányba nagyon nehéz. Nehéz a házastársad felé, mert nem akarod megbántani és fájdalmat okozni neki, nehéz afelé, aki iránt érzelmeket kezdtél érezni, főleg, ha úgy adódik, hogy esetleg kölcsönös is, és persze főleg nehéz saját magad felé is.

Érdemi tanácsot nem tudok adni, mert nálunk vannak gyerekek és alapvetően ez valóban sok mindent meghatároz, de mi is átmentünk ezen. Volt érzelmi meggyengülés egymás irányába, amiből aztán lett más irányba vonzódás, de mi nem a válást választottuk. Megéltük, átéltük, majd legyűrtük a dolgot.

Nagyon sok munkával, ŐSZINTE megbeszéléssel és egymást támogatva túl tudtuk tenni magunkat is és egymást is hasonló helyzeten. Elkönyveltük és tudtuk, hogy alapvetően nem ördögtől való dolog az, ha az embernek vannak érzelmei más irányba is, és bizony, gyarló módon akár előtérbe is kerülhetnek ezek az érzelmek és felülkerekedhetnek a józan paraszti észen, racionalitáson vagy a realitás talajától elrugaszkodhat.

Mi felismertük, hogy nem egymással volt bajunk, sosem veszekedtünk vagy kiabáltunk egymással, sosem voltak nagy vitáink.

De volt időszak, amikor kiégtünk, amikor felemésztett a hétköznapi mókuskerék és bizony meggyengültünk. És persze ilyenkor jött valaki, akiben a megoldást véltük látni... de csak véltük, mert ez sosem volt valós. Nálunk legalábbis!

Nálunk az őszinteség és a megbeszélés, majd a megértés győzött, meg az, hogy végül tudtuk és éreztük egyértelműen, hogy mit is akarunk.

Más helyzet persze az, amikor egy amúgy is problémás kapcsolatban/házasságban jön ez el, akkor úgy gondolom nincs kérdés a folytatást illetően, főleg, ha nincsenek gyerekek és semmi olyan tényező, ami meggátolná a békés elválást és elengedést.

Persze vannak, akik azt vallják, hogy egy jó párkapcsolatban/házasságban nem fordulhat elő ilyen, hogy valaki fellángol, szerelmes lesz vagy csak egyszerűen érzelmeket él át a házastársán kívül más valakivel is. Én viszont azt vallom, hogy még egy jó kapcsolatban is előfordulhat ez, ezzel úgy gondolom nincs nagy gond, az a fontos kérdés, hogy hogyan éli meg és hogyan kezeli ezt az ember.

A megcsalás véleményem szerint semmiképp nem opció. Persze, ha már azt is megcsalásnak tekintjük, hogy ha valaki "gondolatban" érez valaki iránt valamit, aki nem a párja/házastársa, de végül túlteszi rajta magát és ennyiben marad a dolog, akkor nagyon leszűkül a kör.

#20

A kérdező egy szóval nem írta, hogy direkt ismerkedne az illetővel. Nem szerepelt ilyen a leírásban.

Te egyből ítélkezel, holott nem ismerünk a történetből semmi részletet, csak hogy a kérdező érdeklődését felkeltette valaki. Ami bármikor, bárkivel előfordulhat, ha csak nem maradsz otthon a 4 fal között és kerülöd szándékosan az embereket.

Az, hogy ez valóban szerelem, vagy csak szerelemnek véli a kérdező, ezt így részletek hiányában elég nehéz megállapítani.

Egyébként meg kérdező, ha nem tart titeket össze már semmi, sem érzelmek, sem gyerek, sem hitel, akkor az emlékek miatt ne maradj mellette, ha ennyire kínlódsz a másik miatt.

#28

Nehogy már még én legyek a rossz amikor a kérdezőnek ILLETT VOLNA normálisan információkkal kifejteni a kérdést. Ő nem írta le, hogy hogyan ismerkedett meg vele, vagy egyáltalán ismeri-e. Sőt ő írta én rám, hogy fotelhuszár vagyok csak azért mert nyilván nem szereti a párját (már) ha másra gondol nonstop és szerelemnek nevezi az érzést.

Vagy akkor most a kérdező olyan "okos", hogy a férfi külseje miatt "szerelmes"? Ha így van az eléggé baj, hogy nem tud különbséget tenni házasságban az érzések között.

"Nehogy már még én legyek a rossz amikor a kérdezőnek ILLETT VOLNA normálisan információkkal kifejteni a kérdést."

Ha nem volt elég információd, akkor talán ILLETT VOLNA sommás ítélkezés és a kérdező lehordása helyett rákérdezni a homályos részekre.