Mennyire szól a kapcsolatotok a pihenésről?

Legjobb ilyenkor rendezni, hogy kinek mi a dolga. A közös dolgokat elfelezni, hogy egyik ezt csinálja, másik azt. Nem kell fele-fele arányban osztozni természetesen akkor, ha egyiknek kevesebb a szabadideje, mint a másiknak. Vagy meg kell beszélni, hogy egyik hónapban a tiéd a közös dolog elvégzése, másik hónapban a párodé. Kell egy beosztás.

Milyen közös dologra gondolsz, amúgy?

10

Amit leírtál, az lehet, hogy alapvetően nem párkapcsolati probléma kettőtök között, hanem komolyabb életvitelbeli és/vagy egészségügyi probléma tünete a párod részéről, amivel fontos lenne foglakozni.

Nem véletlenül tettem fel pár kérést a 4. hozzászólásban, te meg gondolom nem véletlenül siklottál el felettük válasz nélkül.

12, mibe, hogy a boltos gyerek az megint?

Kérdező, mi van, ha a pihenés napi program? Nekem az, a családomnak az. Mind alszunk délután pl. és a szombat pihenő nap? Nem néha, hanem ez az alap felállás, amitől néha eltér az ember. Az rossz a szemedben?

Ha mondjuk a heti takarítás (ami őszintén mennyi idő 2 óra?) mindig vasàrnapra van beütemezve, amúgy meg csak szinten tart az ember. Az rossz?

Jelzem, egyik se rossz, csak legfeljebb más. Ha zavar, tudod hol az ajtó. Nem véletlen, hogy sokan nagyon konkrét feltétel rendszerrel keresnek, mert a valóságban a komoly eltérések megölik a kapcsolatot, hiába a mindent elsöprő szerelem, vagy a mindent elsöprő "nem jut jobb, de valaki kell" érzés.

Az, amiről te írsz, ha az vagy, akit sejtek, egyrészt diagnosztizált betegség, másrészt személyes összeférhetetlenség.

Ahogy nem fér össze egy kupis és egy rendmániàs, úgy más hasonlóan végletes tulajdonsàgok is kinyírják a kapcsolatot.

Megváltozni az ember az alapvető tulajdonságaiban nem tud, legfeljebb elkezd tojástáncot lejteni és bűntudatot érezni az alap szükségletei, igényei miatt, ha azokat mégis kielégíti. Amitől meg kellemes kis megfelelési kényszer, majd depresszió lesz, ha alapból nem volt.

Csak fogadd el, hogy nem az van, hogy itt te vagy a meg nem értett hős, hanem vannak merőben más normák szerint élő emberek, mint te, akiknek igenis normális, hogy a pihenés elől áll a fontossági sorrendben.

Nem a párkapcsolat szól erről, hanem a hétvége meg az otthonlét. Alig vártam, hogy ma is hazaérjek, eldobjak mindent, és végre eldőljek a kanapén. Ha valaki most beugatna, hogy holnap keljek korán, ezt meg azt kell csinálni, leharapnám a fejét.

A párkapcsolat meg arról szól, hogy egy pár vagytok, egy közös egység. Közös tervek, közös célok, vágyak. Közösen tesztek érte, egyetértésben. Amitek van, az is közös. Az énből meg teből lesz egy nagy mi. Mi a jó NEKÜNK. Az például senkinek se jó, ha az egyik fél fáradt, rosszkedvű, ingerlékeny, nincs kedve az adott dolgot csinálni, mert inkább aludna. Ha csak nem életmentés, szerintem mindent lehet kicsit halasztani. Mi olyan baromi életbevágóan fontos hétvégén?