Szerintetek baj így gondolkozni a párkapcsolatról?

Ez egy elég szubjektív téma és nyilván az ember a saját személyisége és tapasztalatai alapján látja, lehet a korral is változik ez. Azt látom, hogy a környezetemben a legtöbben úgy mutatják az érzelmek, vágyak irányából közelítik meg a témát, vagyis az a jó pár, akibe szerelmes leszek, akivel nagyon működik a kémia, stb.

Én meg inkább valahogy úgy pragmatikusabb módon látom ezt, tehát persze, hogy kell tetszedjen a másik ez alap, de sokkal inkább az számít mik a céljai, hova akar eljutni, milyen életvitelt él, az mennyire összeegyeztethető az enyémmel. És magáról a hosszútávú kapcsolatról is valahogy az a véleményem, hogy az elsődleges szempont az a jó bánásmód, ott meg az, ha kialakul két jószándékú, céltudatos ember közt, akkor nem biztos annyira számít, hogy az elején mennyire volt erős a kémia. Az összeillés fontosabb a kémiánál.

Persze lehet azt mondani, hogy ez így száraz, de szerintem sokkal jobb, ha valaki fegyelmezett, van normális viselkedési kultúrája, ezek kellenek egy család működtetéséhez, mint azt mondani, hogy a szerelem, az érzelmek a lényeg és nem tudom hányadik kapcsolatában is mindig elégedetlen legyen.