Van rajtam kívűl még olyan ,aki jobbnak látja ,ha szingli marad és miért?

En csak mert nincs kompetens akivel jó lenne lenni.

Akik udvarolnak mind "rosszak".

Pl meloban hajtvrám egy pasi de kozben meg olyam amugy ha nekem fizetést emelnek vagy megdicsérnek, az neki fáj, vagy amikor leejtettem a telom es azthitte betört a képernyöm elkezdett ezen mosolyogni, más munkatársnak kigúnyolt es számtalan ilyenek mennek. Nem is ertem minek udvarol meg akar akkor többet meg találkozni, ha kozben "aljadék". Es miert lepodik sértődik meg ha el van utasítva.

Mintha nem látná önmagát..

Aztán van akikkel mégcsak csetelgetek, de már most kontrollmániásak. Vagy pl az exérol is olyanokat mond, átverte megcsalta meg a csajt ugy faggatta hogy még azt is nézte mikor valaszol jobbra néz vagy balra, meg stb

Egy beteg féltékeny sérült. Ilyen exeim tették pokollá az életem is, nekem már ezekre zero a toleranciám. De nyüzsögnek.

Ezek állandoan beleképzelik a nőkbe mikkel lehet marni vàdolni számonkérni bántalmazni kicsinálni.

Vagy nem egy olyan van akik full messze vannak. Hiába jófej tetszik értelmes udvarias de még intelligens is, ha xszáz km re van, inkabb menekülök js az ilyen randiktól. Online teljesen jó és elég nekem ezekkel. Szinte feltölt lelkileg is. Csak sajnos nekik nem elég ennyi es allndoan a randin vannak hogy én utazok felig ő is felig es egy tok idegen városban randi, vagy eljon ide, aztan megy vissza vagy kivesz szállást. Nekem a hátam kozepére se kell ilyen macera, pláne ilyen kapcsolat járás vagy laza se. Meg nem js hiányzik valahogy a személyes kontakt.

Nem vagyok se szeretethianyos, se ölelés hiányos, néha max a szex hianyzik, de az is elmulik, illetve irto gyorsan le tudnak rola hozni, hogy mégha szikrázott is bennem vmi kémia helybol képesek elvenni a kedvem is. (Nekem annyi is elég pl hogy ezen a hétvégén nem ér rá, nekem hetfőn már a szex se jut akkor eszembe, úgyis kezdődik a heti malom ujra.)

Aztán akivel meg minden jo lenne pl kozel is van, könnyen el.is érhető, az 1. Vagy igenytelen vagy öreg vagy akármi amitol bottal se tudnám megpiszkálni se, 2 vagy forditva ő offol engem.

Speciel multhét péntekre egy közeli pasival volt lebeszélve randim de alig cseteltünk elotte, es péntekre teljesen kiment a fejembol:(

Szombaton mentem csak fel az oldalra es akkor láttam, hogy bakker pentekre(tegnapra)beszéltunk randit hogy majd még pontosítjuk.

Igenám de a pasi nem is írt semmit addig se. Tehát ahogy lebeszeltuk hogy péntek oké majd még irunk, azután nem is írt.

Igy szombaton rairtam hogy uh, a péntek..irhattál volna..aztan nem irt akkor se(online volt), kesobb se, kb soha..igy töröltem is az egész kontaktot a fr.ncba.

Ilyenekért kéne ugráljak, meg ilyenekkel akarjak én bármitis? Valahogy nem jön bennem ez elő hogy annyira akarom annyira latnám annyira vele akarnék lenni annyira alig birom ki is.

Semmiféle ilyen érzésem bennem abszolut nincs.

Senki nem mozgat meg semmit.

Es amig ezt érzem addig szingli is leszek.

Én magamról ezt tartom, mert olyan lelki betegségeim vannak, amikkel tönkretenném azt, akivel együtt vagyok. És nem nagyon tudok tenni ellene. A gondolataimat még uralhatom, de az érzéseimet nem.

+ jobban is szeretek egyedül lenni, szabályok meg kötöttségek nélkül. Tudom, sok jóról is lemaradok, de ha tehetném kb. szellem módban léteznék csak, hogy még a fizikával meg az anyagcserével se kelljen törődni többet, mert ezek is csak zavaró korlátok.

Én is megszeretnék világosodn9i nőként vagyis egyenlőre az a legnagyobb célom hogy így fiatal felnőttként újra összerakjam magam amihez majd segítség is fog már kelleni.

De őszintén ha munkavilágára gondolok elfog a stresz vannak ötleteim de nem tudom mit kéne mi az amivel jól is tudnék keresni amellett hogy nem megyek benne tönkre vagy mi az ami most fontosabb. Keressek pénzt még 25év alatt vagyok aztán utánna ráérek keresni az utam vagy nem érze mi lenne a jó irány.

Nekem semmi "emelkedett" okom nincs, csupa praktikus csak.

Nem kell főznöm, kevesebb a házimunka.

Nem kell mindig kifogástalanul kinéznem, belefér, hogy a hajamon és a szempillámon kívül is van rajtam szőr, nem hibátlan a bőröm, lapos és semmilyen a hajam, egyszerű és kényelmes az öltözékem, stb.

Nem kell lelkileg és agyilag sem topon lennem. Lehetek befordult, nem baj, ha megszólalni sincs kedvem, és senkit nem zavar az sem, ha éppen olyan szita az agyam, hogy alapvető dolgok is kiesnek, és tájékozatlan vagyok.

Nem kell mászkálnom a kötelezőkön kívül sehová. Nincs utazás, túra, ilyen program, olyan, folyton csak menni, menni, menni...

Nincsenek kínos pillanatok családtagokkal, barátokkal.

Nem kell állandóan elviselnem magam körül az otthonomban, a privát szférámban, leereszthetek, és nincs senki, aki rosszallna bármit is, megszólna, kérdőre vonna, furcsán nézne, esetleg még "nevelni" is próbálna.

+ amit #6 ír