Miből " láttad " hogy nem alapítasz családot azzal aki akkor a párod volt?

Nem kockaztatom egy kisgyereklel a jol

Mukodo parkapcsolatom. Abba akarom tenni minden emergiam ,a gyerek meg elszivna.

A családjukban egyikntesója autista, másik kicsiként meghalt betegségben. És a párom meg fizikailag volt elmaradva a korától.

Nem akartam kockáztatni a leendő gyerekem egészségét. Így töle ha házasodtunk volna se akartam volna.(egyebekben tökéletes kapcsolat volt, gyereket is szerettem volna, ő is, de ilyen kockázatokkal nem de ez nem haott ki a kapcsolatunkra. Meg ha a gyerek meg is úszta volna akkor az unokák génjei is.)

Jobban szerettük egymást annál minthogy a gyerekkérdésre rámentünk volna. A gyerektéma soha nem állt közénk.

Előtte levő exeim meg mind hezitálósak időt húzósak voltak meg olyanok hogy nekik mindegy lesz e gyerek, felőlük jöhetne is. Ilyen hozzáállásra én meg nem vállalok. Tipikusan felelosség áttolás az hogy én döntsem el legyen e gyerekunj meg persze az en nyakamban lesz úgyis meg en nevelem majd egyedül is. Neki meg MINDEGY. Ha akarom jöhet döntsek én.

Soha nem vállaltam ilyenre gyereket.

Először csak azt éreztem, hogy nem állok készen. Aztán rájöttem, hogy igazából nem illünk össze. Addigra előjöttek a problémák is. Például nem tudunk beszélgetni, unatkozunk egymás mellett. Ő későn feküdt, későn kelt, ezért este nem hagyott pihenni, délig meg lábujjhegyen kellett levegőt venni is. Ha ő volt fáradt, beteg, akkor hozzá se lehetett szólni. Ha én, az nem érdekes, az csak hiszti. Soha nem vette komolyan a panaszaim. Változtatni meg semmin sem akart, illetve de, rajtam.

1,5 év alatt ki is fújt a dolog, ebből egy évet éltünk együtt.

Mindketten úgy indultunk, hogy szeretnénk gyereket. Nem úgy, hogy gyerek nélkül nem élet az élet, ilyenről szó sem volt, csak mindenképpen úgy gondoltuk, hogy családot szeretnénk. Esküvő után pár évvel.

Esküvő után 5 évvek külföldre jöttünk, (régi terv volt ez is),so kezer kilométerre, új élet, új kihívások, karrier mindkettőnknek.

Átbeszéltük a családosdit, és igazából nem férne bele az életünkbe egy gyerek. Szerencsére mindketten együtt változtunk ebben, így nem gond egyikünknek sem. Felfedezzük az új országot, sokat járunk nyaralni, kirándulni, rengeteg az új élmény, és olyan jó így kettesben.

Hát nálunk így alakult...