Mikortól lesz kellemetlen egy újonnan megismert ember rajongása?

Amikor tenyleg, oszinten szerelmes vagyok, akkor bennem nincs rajongas ugymond.

Marmint rajongas akkor van, amikor valamiben piedesztalra emeled a masikat, ezaltal egy hierarchikus kapcsolat alakul ki, amikor a masikat tobbnek/jobbnak latod magadnal, ami nem egeszseges. Igazan jol mukodo szerelmi kapcsolat akkor jon letre, ha a felek egyenloek.

- amikor nem emberként kezel, és nem a helyzethez illően kezel, hanem mint egy bálványt vagy egy két lábon járó pornóújságot...

(mondok egy példát... voltam olyan állásinterjún, ahol az egyik interjúztató elkezdett bókolgatni a mosolyomra... baromi kellemetlen volt, és nagyon kínos, hogy nem a helyzethez illik, és nem azért vagyok ott)

- amikor nem lehet az illetőt lerázni, kellemetlenül sündörög, nem akar magamra hagyni, belefurakszik beszélgetésekbe, rámakaszkodik, ahogy van egy szabad percem

- ez spéci eset: amikor szinte csak a külsőm érdekli, de az nagyon... voltam randizni is egy ilyen emberrel, mert akartam neki adni egy esélyt... az nekem már ijesztő volt, hogy látszik, hogy nincs bennünk semmi, de semmi közös, és csak azért folytatná a kapcsolatot, mert én vagyok neki külsőre az álomnő és hogy szexi a hangom meg a hajam

ezek tárkeresési szempontból.

Simán barátkozás, ismerkedés - amikor elkezdenek vkit utánozni... sztem nagyon kínos... a legtöbb embernek ez nem hízelgő, hanem bizarr, és csomó esetben nekik kell elkezdeni magyarázkodni (ki másolt kit, azt hiszik, ő generálja ezeket a dolgokat)... a másik meg elkönyveli magát egy személyiség nélküli követőnek azok szemében, akik ismerik az előzményeket.