Miért veszik sokan termeszetesnek a párkapcsolatban való veszekedest, ? szerintem ez nem normális és tiszteletlenseg nem tisztelik egymast.

Ha veszekedés alatt tányércsapkodós, k.rvaanyázós, válással fenyegetőzős céltalan gyűlölködést értünk, akkor valóban örvendetes, ha egy kapcsolatban ez nem fordul elő.

Azt viszont ne mondja nekem senki, hogy két együtt élő ember esetében életszerű, hogy sosem feszültek, sosem idegesítik egymást és olykor nem vitatkoznak össze. Ehhez tényleg vagy az kell, hogy legalább az egyik egy zöldség legyen, vagy az, hogy teljesen érdektelenek legyenek egymás iránt.

A vita racionális szinten van, segítségével információt tudsz megosztani, de érzelmi tartalma nincs vagy csak nagyon minimális. A veszekedés ezzel szemben már egy de mélyebb szinten van, itt leginkább az érzelmeket tudod átadni. Míg egy vitában a csalódás, szégyen érzés lehet a legrosszabb, ami történhet, mivel nem volt igazad, a veszekedésnél, mivel sokkal mélyebb szinten zajlik, sokkal komolyabb sebeket is tudsz szerezni.

Amit mondani akarok, hogy önmagában a veszekedés nem rossz, segítségével olyan információ is át tudsz adni, amit csak racionális szinten nem tudnál megtenni. Külön hasznos, hogy ha valamit elfolytasz magadban, a veszekedés segíthet feloldani ezt a nyomást, ami esélyt ad arra, hogy a kapcsolatban ezt helyrehozzák, így nem megy az tönkre észrevétlenül.

De a lényeg, ami alapján talán megérted, miről beszélünk:

Kétféle veszekedés van: az egyikben az ember az érzéseit próbálja valahogy megértetni a másikkal. Ha ez sikerül, segítségével a kapcsolat megújulhat, megerősödhet,tehát mindenképp pozitív. Van azonban egy másik fajta veszekedés, ahol a cél nem az érzelemi megértés, hanem csakis a bántás. Na az ilyem veszekedéseknek tényleg nincs értelme, csak nagyon romboló. A probléma az, hogy a kettőt nagyon vékony határ választja el, ugyanis ha nem vagy elég nyitott, hogy befogadd a másik kritikáját, a büszkeséged miatt ezt könnyen támadásnak veheted, ami miatt egy ördögi körbe kerülhetsz, és csak bántjátok egymást.

Tehát a lényeg, hogy önmagában a veszekedés nem rossz, de valószínűleg legtöbbször negatív módon használják az emberek. De ez még mindig jobb, mintha már nem érdekelnék egymást a felek. Egy veszekedős kapcsolatot még meg lehet menteni, egy kihűltet már nem...

"A kérdező rám írt és megosztotta velem, hogy szerinte az veszekedés, hogy valaki nem tűri el azt, hogy a másik levegőnek nézi. Pedig pont azt írtam. Még a mondatok értelmezése sem megy neki."

Annyira tudtam, annyira éreztem hogy valami hasonló lehet. Süt belőle az a bizonyos sértődött elmebaj, hogy aki őt bármibe meg meri kérdőjelezni, vagy bármit számon mer kérni rajta (akár még akkor is, ha kérdező maga bántalmazza az aktuális párját), akkor az lesz automatikusan a rossz és sz*r ember. Csak azért mert miközben ő javában érzelmi bántalmaz, a másik fél a valósággal bele mer rondítani az ő kamu, cukormázas, szépséges fantáziavilágába. Kimondod hogy rossz amit csinál, és akkor te máris vitázol és vádaskodsz és te rontottad el a kapcsolati idillt :D Volt már dolgom ilyennel, soha többet! Kérdező, te pedig baromira ne akarj semmilyen kapcsolatot, mert az ilyen embernek mint te, baromira nem való! Csak kiidegelsz és tönkreteszel mindenkit magad körül. Kezeltesd magad, és még csak azt se mondom pszichológussal mert az ide már kevés lesz. Pszichiáter, a magadfélének az való! Vagy ha nem mert te olyan tökéletes vagy hogy semmi szükséged rá (és amit te hiszel az úgy is van, már az is sértés ha ezt bárki meg meri kérdőjelezni), akkor maradj távol a normális emberektől!