Női szemmel egy bármilyen kocsival munkába járó férfi is férfiasabb mint aki bicajjal jár munkába?

Nincs összefüggés.

Bár tény, én is kicsit előítéletes vagyok a biciklisekkel szemben, gyalogosként is volt már, hogy majdnem letarolt a zebrán vagy úgy kellett elugranom előle a járdán, szóval khm, de nyilván nem lehet minden bicajozót egy kalap alá venni, ahogy az autósokat sem.

De attól még ez nem férfiassági kérdés.

Attól függ hol dolgozik.

Pl. nálunk városon belül semmit nem gondolok, ha biciklivel jár. Apám is helyben dolgozik és 60+-osan is biciklivel jár. Pont olyan távok vannak, hogy gyalog azért nem kevés, viszont autóba minek üljön az ember. Itt aránylag csendes, biztonságos.

De aki Pesten a buszsávok között kacskaringózik, meg a bicklisávnak nevezett lekopott valamiken megy ön-és közveszélyesen, öregnénikkel leáll veszekedni, mert a banyatank belógott 5 centire elé, az egy olyan mentalitás, ami nekem nem kéne. Ráadásul az ilyenek szoktak engem is mélyen megvetni, mert autóval járok.

Akik itt ekézik a bringásokat, ők nem ebben az elcseszett országban élnek.

Nem a kerékpáros úthálózat fejlődik ám itt rohamtempóban, hanem az autópályák és a vadászkastélyokhoz vezető bekötőutak.

Nálunk pl térkőkockákból építettek "kerékpárutat", ami sokkal inkább hasonlít akadálypájára, mintsem kerékpáros és gyalogos közlekedésre alkalmas útszakaszra.

#25

Szerintem nem egymást kéne ekézni, hanem inkább az alkalmatlan, mutyizó politikusokat eltávolítani... A legtöbb közút is katasztrófális állapontban van, ahogy a bicikliutak sem felelnek meg a normális követelményeknek. Nem mi vagyunk a lényeg, hanem hogy ők tudjanak minél többet lopni: legyen az bicikliút vagy közút, eleve szarul csinálják meg.

Na, de ez már politika topk lenne.

7. Azért látom férfiasnak az autót, ellenben a tömegközlekedéssel, mert olyankor a maga ura egy férfi, oda megy, ahová akár, akkor amikor akar. Nem kell alkalmazkodnia a menetrendhez, kocsival célegyenesen mehet az ember fia, nincs kacskaringózás az utakon, hiszen a busz nem feltétlen pont oda megy, ahová mi szeretnénk, kanyarog jobbra-balra, nincs időveszteség, mint a busznál, ami mindig megáll.

Önállóbb így egy férfi. Egy nő is persze. Az önállóság pedig vonzó tulajdonság egy férfiban. Tömegközlekedésnél alárendelt szerepbe kényszerül, hiszen nem ő szabja meg mikor merre menjen, míg autónál ő irányít. A saját kezében tartja a dolgokat, nem más mondja meg neki, mint buszos utazásnál, hogy még erre is teszünk egy kitérőt, meg arra is, meg felszáll egy egész csapat gyerek, meg Mari néni, meg egy csomó másik ember. Nem kell együtt utaznia senkivel, független és önálló.

A bicikliseknél mindezt megvan, de ők ugyanakkor olyan védtelenek, veszélyes is, hiszen a többi autós nem feltétlen vigyáz rájuk, plusz még az időjárás viszontagságai ellen is védtelenek. Ha pedig gyengénekbés kiszolháltatottnak látunk valakit, az nem túl vonzó vagy férfias.