Miert nem lep mar valamit?

Adott egy ferfi (nem 20on éves már de még nem is 40 feletti) mindig keres, hiv is, ir is. Sőt! azonnal visszair, ha irok neki, regal. Ad jeleket is nagyritkan, gondolok itt olyasmire, hogy ugy bokol, vagy olyat ir amibol sejtheto hogy kedvel nem is kicsit. De nem hiv el sehova!!!!! Egyszer kiejtett egy ilyen mondatot egy bulizas utani napon hogy nem erti a haverja minek szallt ram, mikor megmonda neki, hogy en fontos vagyok szamara. De akkor ez ott fel se tunt, csak otthon kezdtem ezen agyalni. Nagyon ritkan talalkozunk, akkor is mindig o hiv el de kicsit olyan, mintha unatkozna epp akkor es azert hiv. Mindig kozelit felem, leutanozza a stilusom neha, allandoan megnevettet, latszik, hogy fontos vagyok nem is csak latszik, erzem is, megbizik bennem elmond mindent az egesz napjat tudom, meg a hulyesegeket is elmondja, a rossz es a jo dolgokat is megossza velem, fotokat kuld a napjarol, nem csak akkor keres ha unatkozik (vicces mert talalkozni meg olyan mintha csak akkor hivna), meg is hallgat, tehat nem olyan titpikus egyoldalu a beszelgetes reggeltol van hogy ejjelig irogatunk es napkozben parszor telefonon is beszelunk de az ritkabb. Megsem lep semmit randi ugyben. Szerintem eleg egyertelmu hogy nekem szimpatikus, hisz ha hiv talalkozni menni szoktam, figyelek ra, reagalok, meghallgatom. Neha azt erzem csak lelkiszemeteslada vagyok es amugy csak ezert tartja ilyen se veled se nelkuledben a kapcsolatunkat. Ti mit gondoltok? Erdemes erre varni? Neha annyira elegem van ebbol, nem vagyok mar 15 eves de megis ezt erezteti velem ez a donteskeptelensegem. Kozben olyan jol erzem magam vele, bantana, ha megszunne az egesz, de sajnos az megjobban bant hogy nem tudom mi ez. Azt tudom hogy nincs baratnoje, ez egeszen biztos. Szoval emiatt nem "aggodok"