Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mikor lenne itt az ideje hogy megbeszéljük a gyerek témát? Hosszú lesz, bocsi!
Két éve vagyunk együtt. Egy éve költöztünk össze az ő házában.
Szeretek vele élni. Vannak kissebb bukkanók. Leginkább miattam. Hirtelen haragú vagyok. És mert megfogadtam, hogy őt nem fogom úgy elkényeztetni mint az exemet. Ő nagyon türelmes, okos, kedves. Egész jól veszi a hülyeségeimet.
Felvetette a költözést, (mikor úgy érezte készen áll rá), ekkor kérdeztem tőle, hogy akar-e majd valamikor gyereket? Akkor felháborodást éreztem kicsit benne, meg hogy ez gyors így, neki ehhez egy hosszabb beszélgetés kell, stb... Megbeszéltük, hogy nem ütemtervet akarok. Csak hogy: igen/nem. Mert az előző lapcsolatomban több mint 10 évem ment el erre a hülyeségre. "Igen" volt a válasza.
Namár most, én nem vagyok egy türelmetlen nőszemély, de valamit csak kéne erről beszélni. Ő 40, én 34 éves.
Nem akarom megijeszteni. Kapcsolatunkat tekintve kicsit még korainak érzem. Viszont azt is érzem hogy fáradtabb és öregebb vagyok mint a huszas éveim közepe-vége felé. Akkor hegyeket tudtam volna megmozgatni. Nem akarom 38-40 évesen szülni az első gyereket. Szeretnék futni mellette mikor biciklizni tanul és azt sem akarom hogy az érettségijén a nagyszüleinek nézzenek. Azt is szeretném hogy legyen sok kontaktja a nagyszüleivel. Csak a párom szülei vannak, de ők is 65 fölöttiek már.
Régóta van bennem ez. Nem tulajdonítottam neki különösebben semmit. Hisz nem vagyunk együtt olyan régen. Viszont minap láttunk egy családi videót, ahol a szülei épp páromtól idősebbek, de velem egyidősek voltak a felvételen. A párom meg akkor 9 éves. Abba mindkettőnknek furcsa volt belegondolni. (Jó! Akkor a világ is másabb volt kicsit.)
Nem szeretnék bolond ösztön nősténynek tűnni, akinek ketyeg a biológiai órája. De azért ketyeg, na. Arra a gondolatra jutok lassan, hogy ha idén, ősszel, év vége felé nem kezdünk el próbálkozni, akkor inkább nem is akarok már gyereket.
Néha elszól olyasmit, hogy "Ha majd lesz gyerekünk, ezt meg azt feltétlen megtanítjuk neki." Szóval a hajlandóságot látom. Kérdés, hogy két év elég-e erre hogy eltudja dönteni rendesen és ne falhoz állításnak, vagy ultimátumnak hangozzon ez a beszélgetés?
Szerintem ennek már a randizás fázisában elő kell kerülnie vagy a kapcsolat első pár hetében. Kivéve a nagyon fiatalok esetét.
Mi 21 évesek voltunk, mikor összejöttünk.
- randizási fázisban szex előtt beszéltünk arról, hogy hogyan védekezzünk, tekintve, hogy nem akarunk ilyen fiatalon szülők lenni.
- első terhességparánál felmerült a gyerektéma, a mi lenne ha, és a majd egyszer.
- Még a kapcsolat elején megbeszéltük, hogy szeretnénk gyerekeket, és hogy kb mikor (30 körül, szóval nem volt "aktuális" a téma). Ugyanígy a házasság is szóbakerült.
- A kapcsolatunk során néha beszélünk arról, hogy hogyan neveljük majd a gyerekeinket. Már név ötleteink is vannak.
Viszont nekünk természetesen ez nagyon korai lenne most. Még alig függetlenedtünk, épp mostanában végzünk a tanulmányainkkal stb.
Mi is 2 éve vagyunk együtt.
Bocs, de a ő 40 évesen nem tudja azt mondani, hogy akarok tőled/veled, itt és most, akkor nem akar ő igazán.
Fiatalabb te se leszel, főleg ha akarsz.
Ehh! Talán igazatok lehet.
De akkor mire véljem ezeket a "Ha majd lesz gyerekünk..." kezdetű mondatokat? Nyáron vett egy kifesthető, Nagy Magyarország kirakóst, hogy "Ezt majd egyszer ki kell rakni a gyerekkel is, Ha lesz. Mert tudnia kell az összes megyét."
Nemrég kutyust fogadtunk örökbe közösen. Éreztem, hogy neki ez is nagy lépés volt. Mondta is, hogy ez már majdnem olyan nagy döntés mint gyereket vállalni. Kérdezte is az úton hazafelé jövet, hogy belegondoltam-e hogy ez a kutya még meglesz majd amikor gyerekünk lesz?
Szerintem akar. Vagy csak társadalmi nyomásra akar? Amúgy meg nem? Vagy csak a "mikor" kérdés van túl közel?
Magam is korainak érzem, de már itt van az a klisés mondat hogy "Nem leszünk fiatalabbak."
Tudom, sokat rinyálok most. Csak meg kellene kérdeznem tőle. De fentebb olvashattátok hogy hirtelen természet vagyok. Tehát nem mindig válogatom meg a szavaimat. Hogy lehetne úgy felhozni a dolgot, (ha év végéig nem kezdünk el próbálkozni, nekem már nem is kell) hogy ne hangozzon ultimátumnak, manipulálásnak, vagy daccnak?
Szerintem nem gondolt bele még úgy igazán. Akar, de a távoli jövőben. Nem esett még le neki, hogy mennyi idősek vagytok. Szerintem ez lehet. Ülj le beszélni vele, hogy kb mikor érezné ezt ideálisnak. Aztán mondd, hogy te hogy szeretnéd, menjetek el együtt orvoshoz vizsgálatra, hogy lehet-e gyereketek és kb meddig reális a ti konkrét esetetekben.
Mi megbeszéltük 20-as éveink elején, de nincs nagy súlya, mert még kb 7-8 év, ami nagyon sok. Így könnyű beszélni. Ha 7-8 hónap lenne hátra, az egy nagyon más helyzet. Szerintem ő abban az állapotban van ilyen szempontból, úgy gondolkodik, mintha még lenne 7-8 évetek erre.
Hát nem, nem ilyeneket kell mondani, hogy ha x ideig nem, akkor neked NEM IS KELL. Jézusom...
Amúgy elég félelmetes ahogy beszélsz ezekről... 34 évesen teljesen "ketyeg" az órád, és szerintem bánni fogod, ha nem lesz gyereked, azok alapján, hogy igen is sokat gondolkodsz ezen.
Vesd fel, mint egy témát amin gondolkodsz. Hogy figyelj, te mostanában sokat gondolkodtál a gyerekvállaláson, és szeretnél beszélni róla vele. Azt írtad, azt mondta neked korábban, hogy neki ehhez egy hosszabb beszélgetés kell. Kezdeményezd a BESZÉLGETÉST, de ne add elő rögtön a te döntéseidet, hogy ha x hónap múlva nem, akkor már nem is kell bla bla... először kérdezd meg, hogy ő mit gondol erről, hogy gondolja, ő mikor szeretne gyereket? Igen is megy az időd, 40 évesen neki is ideje foglalkoznia kérdésekkel, amik esetleg nehezére esnek... eleve kellene, hogy legyen benne annyi belátás, hogy a te idődet se húzza.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!