Idősebb emberektől kérdezném főleg, van valaki úgy, hogy az élete delén túl is úgy érzi egy régebbi kapcsolatáról, hogy sose lesz ilyen más, ő volt a non plus ultra, bármilyen kapcsolat jön még életében, mind már csak árnyéka lesz annak?

Nem őt szeretném visszakapni. Egy olyan kapcsolatot szeretnék újra, amiben ugyanúgy el tudom engedni magam, megbízunk egymásban, jókat beszélgetünk, fél szavakból értjük egymást, és jól működik a szex.

Azzal tisztában vagyok, hogy ez már vele sem működne. Csúnya vége lett, nem tudnék benne soha megbízni, és utólag lett tiszta a kép, hogy az utolsó pár hónapban csúnyán átvert.

Jól elvagyok egyedül, nem eröltetem, hogy mindenképp legyen valaki. De ha valami alakul, akkor igyekszem a régi kapcsolat jó részeit belevinni. Néha sikerül, néha nem, néha az új kapcsolatban tudok megélni olyat, ami az ex mellett hiányzott.

Sajnos nem könnyű olyat találni, aki egyszerre olyan, mint a legjobb barát, és a szex meg a vonzalom is megvan. Vagy-vagy.

Az ex is felbukkan néha, szeretné újra kezdeni, de én már nem. Sose lenne olyan, csak csalódnánk.

Nem a férfi hiányzik, hanem aki voltam mellette.

43/n

Most határozottan azt tudom mondani, hogy igen. 10 év távlatából is létező “gond”. Utánam találkozott egy sráccal aki el is vette, jelenleg talán már gyermeket vár. Sajnos nekem az egész eddigi életemre rányomta a bélyeget. Volt, hogy nagyon próbálkoztam és nem volt eredmény. Olyan is volt, hogy csak hitt szerelem volt részemről és idővel ez kiütközött. De később csak komolytalan nőkkel ismerkedtem akik nem tudták mit akarnak. Volt egy lány aki szeretett de nem tudtam viszont szeretni csak fizikálisan vonzott. Rövidre zártam mert így tartottam helyesnek.

Elképzelhető, hogy már képtelen leszek valaki iránt olyan érzéseket táplálni. A legutóbbi kísérlet után elgondolkodtam, hogy lehet nem kellene ezt többé erőltetni és végleg elfelejteni ezt.

Lassan 20 éve így vagyok.

Van barátom, akit szeretek, szóval beengedtem mást a szívembe, de tudom, hogy az a bizonyos férfi marad az Ő, aki azonnal elvarázsolt.

A rettenet nagy távolság és anyagi szrságok miatt akkor nem jöhettünk össze, de az a néhány alkalom, amikor találkoztunk, csodás volt.

Aztán ő elment, de itthagyott magából egy nagyon nagy darabot, amelyet azóta is őrzök.

Hiányzik? Igen, minden nap, de nem "vágyok utána", mert lehet, nem is illettünk volna össze hosszú távon.