Ez miért probléma? Miért lennék ettől "cseléd"?

Szerintem meg igazad van, vannak feladatok amiket hiába az egyenjogúság egy nő csak elvárhatatlan erőfeszítés árán tud megcsinálni talán mert nincs meg hozzá a fizikai ereje. Így semmi értelme hogy pl egy benzines fűkaszával vágja egy nő a füvet órákig amikor pl ez a feladat egy jó erőben lévő pasinak fél óra nincsen értelem egy nőt ezzel a feladattal kínozni.

Fordítva is igaz, egy pasi ügyetlen ha érzelmek kifejezésérol van szó így nem célszerű hogy egy kis gyerekkel ő töltsön sok időt amikor fiatal gyereknek fontosabb egy stabil szerető anya mint egy hát érzelmileg egy nőhöz képest suta férfi.

A lényeg, hogy neked/nektek megfelel.

Én biztos nem szolgálnék ki egy másik felnőtt embert, főleg úgy, hogy mindketten dolgozunk. Az az idő ugyanis már régen elmúlt, hogy apuka a kenyérkereső, anya meg otthon van a gyerek(ek)kel. Ma már nagy többségében a nők is ugyanúgy dolgoznak, pénzt keresnek. Nálunk dolgozom én is, a férjem is és mint olyan elvárom, hogy ő is vegye ki a részét a napi háztartási feladatokból, ami egyébként neki mindenféle kérés/unszolás nélkül teljesen természetes. Bár gyerekünk nincs és nem is lesz, de egy gyerek közös, a nevelése aztán abszolút nem is vita kérdése, hogy pont ugyanúgy a férfi feladata is, mint a nőé.

Én pl simán levágom (levágtam anno) a füvet, felfúrok egy polcot, összerakok egy komódot stb. Nem vagyok egy törékeny virágszál, nem okoznak gondot ezek a dolgok, de pl jelenleg már nem kertes házban lakunk, így füvet vágni nem kell, polcot felszerelni meg fúrkálni is nagyon ritkán, ellenben házi munka majdnem mindennap jut valami. Nem tűrném azt, hogy ő nagy ritkán elmosogat 1-2 tányért meg kiviszi a szemetet, míg én mosok-főzök-takarítok..

A fűnyírást meg összehasonlítani a gyerekneveléssel totál nonszensz. Azt a gyereket nem csak megcsinálni kell kedves apukának, hanem bizony nevelni is és igen is töltsön vele sok időt, elvégre a saját gyerekéről van szó. Nehogy már egy fűnyírással "kiváltsa" a tulajdon gyerekével való aktív foglalkozást.

Nekem rengeteg dolog eszembe sem jut, hogy csináljam.

Pl. nem minden nap kívánok meleg ételt. Sok ismerősöm vegán is vagy nyersevő, sőt prnaevő is van.

Vagy pl. mindig utáltam ülőgarnitúrában ülni, már a kinézetét is utálom.

Így nálam nincs.

Meg pl. szeretek a földön aludni.

És nekem is fura, ha valaki ennyire leutánoz másokat, nincsen saját érzése, gondolata, kedve, ötlete, vagy azokat annyira elnyomta, hogy nem törnek felszínre.

4: Nekem meg és manapság szinte mindenkinek az érzelmi kapcsolat egy kapcsolat lényege, így ha valaki erre nem alkalmas, már az összejövés se sikerül, szóval abból nem tudom, hogyan lehet házasság.:)

Meg hogy egyáltalán akkor minek...

Fű nincs nálunk, szerelőket meg a szaknévsorból szoktam hívni.

Az meg elég nagy probléma, ha egy másik embernek vagy kiszolgáltatva anyagilag.

Mi van, ha holnap elüti a villamos a férjedet, mozgásképtelen lesz egész életére, és ott álltok négyen minden bevétel nélkül?

Vagy csak 62 évesen hal meg, de teneked se bevételed, se nyugdíjad?

Anyukád miből él?...

Már az irreális, hogy ma egyetlen ember el tudjon tartani egy komplett családot. Még ha csak ketten lennétek, addig oké, te mindent megszervezel, beszerzel, mindenért elmész messzire, ahol jóáras és minden költés előtt árkutatást tartasz - ezzel egy teljes fizetést is ki lehet spórolni, az igaz.