Tudom, hogy adja magát az összeköltözés, de nálunk kicsit más az eset?

Csak hogy tisztán lássunk. Oké hogy troll, de alapesetben ez így szokott kinézni az életben. Az egyik félnek van lakása, a másik fél meg odaköltözik h ne kelljen albizni. Az, ami esetemben meg a két legjobb barátnőm esetében van, hogy mind azonos anyagi helyzetű férfit fogtunk ki magunknak (ergo középosztálybeli, mindannyiunknak saját lakása van, részben örökség útján), hát ez baromi ritka. Nem pesti vagyok, errefelé a tehetősebb lányok kevésbé tehetős férfiakhoz mentek hozzá többnyire. Örülnek, hogy kettejüknek van tető a fejük felett, ami nem albérlet és a családok hajlamosabbak a lányaiknak ingatlant venni, mert a férfiak könnyebben építhetnek ki hitelképes karriert. 10ből 9 pasi ismerősömnek max. Egy kocsit vett az apjuk és nem azért, mert nem telne rá, hanem mert eszükbe se jutott. Ezzel szemben az én szüleim mindig is venni akartak nekem egy lakást, mert nekik is vettek az ő szüleik az esküvőkor (hitelre). Páromnál ugyanez volt 30 éve.

Én és a párom is 3 hónapja vagyunk együtt. Saját lakással, egyelőre megvagyunk a saját kis életünkkel külön-külön. De én úgy mentem bele ebbe, hogy nem tudtam mire számítsak tőle, benne volt a pakliban, hogy csak szexkapcsolat lesz. De azóta tudom, hogy szeret. ^^ nem sietek el semmit.