Én miért vagyok értéktelen és hogyan ne legyek az?

Azzal nyugtatom magam, hogy legalább barátaim vannak, akik szeretnek, úgyhogy olyan rossz ember nem lehetek. A munkahelyemen is szeretnek, főnököm elégedettek voltak velem.

Mégse jelentek senkinek semmit. Nemcsak hogy nem hívott el senki randira, de még csak nem is kezdeményeztek nálam soha. Bókot se kaptam senkitől, csak barátnőimtől vagy 40+-os csávóktól. Se a személyiségem, se a kinézetem nem ér ezek alapján egy darab kakit se. Kezdeményezek élőben és instan/facebookon is, de csúnya bukta mindegyik vége. Aztán amikor nagy ritkán (eddig három alkalommal) komolyabbra fordultak volna a dolgok, akkor jött az, hogy mást valaszott helyettem.