Mit csináljak hogy jobb legyen? Miért érdekel ennyire?

2-es vagyok. Akkor kifejtem:

1. a sors már most is összefújt titeket, de ő most sem hajlandó a sorsra bízni magát, kiszáll. Akkor minek is hivatkozik a sorsra, meg a szélre?! Most is ő farol ki az egészből.

2. ha ezzel vigasztalni akar, akkor ez nagyon megalázó: te valamilyen láthatatlan jövőbe reménykedj míg ő épp lelép + ledobja a felelősséget valami misztikusra, csak mert ő hisz abban a valamiben

3. neked erre a mondatra a teljes kiábrándulás kéne legyen a normális reakció (szerintem). Mi az hogy pont az vigasztal, aki kidob?! Másrészt meg egy hamis reménykedést is elhint.

4. ha magának akar mankót ezzel a jövőbeni célzással, az külön gusztustalan. Te nem vagy B terv! És ne is engedd, hogy az legyél senkinek! Normális társ nem így áll hozzád, annak te vagy az A terv, és nincs opció, nincs "szünet". Te is úgy lásd magad, hogy te A terv vagy, nem B. Pont!

5. Eleve már az pofátlanság, hogy egy ilyet megereszt, hogy még ő akar ilyen álvigaszt nyújtani, és pátyolgatni.

6. Az ő felelőssége homályos, és elmosott.

7. Ezzel a tereléssel ki akarja szúrni mások szemét, hogy ezzel tompítsa egy szakítás súlyát

Nem akarom az illetőt ezzel leírni Kérdező, sok körülmény nem világos kettőtökről (rólad sem nyilván), ezek csak gondolatok, észrevételek - így vedd. Ami nem áll meg, azt ne vedd figyelembe. Nem tudni a pontos kiváltó okokat, tehát fogalmunk nincs lényeges információkról.

Nyilván sarkosan is fogalmaztam, mert én már éltem meg hasonló dolgokat, és jobban ugrok ezekre a mondatokra, és sokszor cinikusnak is érzem ezeket a vigasznak szánt mondatokat olyantól, aki épp továbblépni készül.