Miért ír egy férfi, ha úgyse akar semmit?

Mondjuk vélhetően szó szerint semmit.

Nyáron találkoztunk, akkor nem igazán beszéltünk, sokan voltunk, más közeg, nem tudtunk jobban közeledni egymáshoz, de nekem nagyon szimpatikus volt. Viszont folyton mosolygott rám a pasi, megkerestem facebook-on majd hetekkel később rám írt. Mindketten harminc felett vagyunk, én nőként azt hittem, hogy ebben a korban már nem ilyen gyerekesek a férfiak (lentebb részletezem). Egy barátnője volt 2-3 évig de még 5-6 éve mentek szét, ezt mástól tudom, de sosem nyomoztam utánna. Azt, hogy komolytalan kapcsolatai voltak e nem tudom nem is érdekel.

Mikor rám írt épp nem tudtam rögtön válaszolni, de egy óra múlva írtam, normális helyesírási hibák nélküli kedves választ. A beszélgetés nem nagyon ment előre ő semmit se kérdezett ezt követően csak róla volt szó kb és össz-vissz háromszor jelentkezett egyre nagyobb kimaradásokkal. Már napok óta nem is elérhető és el se olvasta amit írtam utoljára vagyis nyilván igen csak úgy hogy ne lássam. Azt azért szeretném tudni mi járhatott a fejében nyilván ezt csak tőle tudhatnám meg. Nem látom magam olyan szépnek arcra mint a volt barátnőjét de ha nem tetszettem neki mi a bánatnak írt, arról nem beszélve hogy bár ez szintén gyerekes de jóleső érzés tud lenni, szívecskéket küldött messengeren. Én, mivel komoly kapcsolatot szeretnék még el is hívtam volna egy találkozóra, nem szeretem az online teret de azt se akarom hogy azt higgye csak egy futó kaland kellene mert nagyon szimpatikus (volt) de ezek után hogy vissza se írt el se olvasta amit legutóbb küldtem hogy is hívhatnám el…