Szerintetek az alábbiak alapján tényleg bejövök a munkatársamnak?

Ő 40 éves férfi, én 31 éves nő. Másfél éve dolgozunk egy helyen és hamar összebarátkoztunk. Nekem van barátom, bár a szakítás szélén állok de mindig adok egy utolsó esélyt neki, hátha megváltozik valami.

Egy másik ott dolgozó személy mondta nekem, hogy szerinte az illető "belém van esve". Kicsit ledöbbentem és elmeséltem ezt a legjobb barátnőmnek, aki bólogatott, hogy már egy ideje neki is gyanús azok alapján amiket csak úgy mesélek neki róla.

Végiggondoltam az egészet, és már én is elbizonytalanodtam.

Mindig segít amiben csak tud, akár munkáról van szó, akár otthon van valami problémám, ő azonnal próbál intézkedni. Egyik este a biciklim gumija kilyukadt, toltam épp haza amikor felhívott csak úgy, kérdezte mit csinálok. Elmeséltem neki, erre csak azt kérdezte pontosan hol vagyok, majd kinyomott. Pár perc múlva megjelent, berakta a kocsiba a biciklimet és hazavitt, még le is cseszett, hogy miért küszködtem, miért nem szóltam.

Folyton adni akar, ajándékozni. Kis dolgok pl. vett egy kicsi szép rókás noteszt, mert tudja, hogy szeretem a rókás dolgokat és eszébe jutottam, vagy csak megemlítettem, hogy a biciklikosaram eltört, másnap hozott nekem egyet és fel is szerelte. A legkedvesebb meglepetése egy kismacska, mert tudta, hogy szerettem volna egyet és nekiálltam keresni. Ilyenkor mindig figyel és úgy látom nagyon boldog lesz ha örömet okoz. Ételekkel is meg szokott lepni, szóltam is neki, hogy ezzel álljon le mert nehéz így vigyázni az alakomra. Erre azt mondta, hogy szerinte tökéletesnek nézek ki, pont jó formáim vannak. Sokszor hozzámér, karomhoz, derekamhoz, hajamhoz, vagy csak megcsiklandoz. Néha megölel, hosszan. Rengeteget beszélgetünk mélyebb témákról is. Ő egy olyan személy az életemben, akihez bármikor bármivel fordulhatok, akár az éjszaka közepén is felhívhatom. Megbízhatok benne.

Ezek alapján azt gondoltam, hogy csak egy nagyon jó ember, de megmondom őszintén párszor elkapott egy furcsa érzés amikor rajtakaptam ahogy néz. Mindig elkapja a pillantását, de egyszer ugyanúgy nézett tovább mélyen a szemembe, a tekintete nagyon fogva tartott. De nem beszéltünk erről semmit. Munkahelyi bulin kicsit becsiccsentve leült és onnantól a szemét le sem vette rólam, nézte mosolyogva ahogy táncolok, nevetek, beszélgetek.

A barátomat nem kedveli. Nem akar beleszólni, de mindig finoman utal arra, hogy nem érdemli meg az újabb esélyt, amikor panaszkodom neki.

Szóval eddig elhessegettem a gondolatot is, de így, hogy ketten is utaltak rá, végképp nem tudom.

Szerintetek?