Aki egyedül van hosszabb ideje, ott általában ennek mi az oka?

Társ hiányzik, de a rendszeres szex nem. Igazából nekem pont a kapcsolat ellen szól, hogy nem csak tőlem függ, mikor van szex.

Orgazmus szokott hiányozni pár hetente, maga az a nyugtató érzés utána, mint egy jó sírás után. De ugye a szex nem garantálná az orgazmust.

Én kicsit több, mint fél éve elég rosszul vagyok lelkileg, pont a szex az utolsó amihez kedvem lenne.

Ismerkedésről meg annyit, hogy szerintem esélytelen. A férfiak nagy része három dolgot érez: éhség, fáradtság, kangörcs. A kivételek vagy foglaltak vagy elkerüljük egymást/nem passzolunk.

Nem, nem vagyok negatív, ez a tapasztalat. Felém rengeteg az elvárás amit naivan igyekszem teljesíteni, hátha majd akkor néznek annyiba hogy egy minimális erőfeszítést megérjek (szexualitástól mentes tartalmú beszélgetés vagy neadjisten egy randi). Nyilván mindegy mit teszek, mennyire türelmes vagyok ez sosem fog megtörténni. Jobb egyedül, nem bánt meg senki.

1, Nekem van egy alapbetegségem, így nem hinném, hogy valakinek is egy "ilyen" kell;

2, Egyszer kipróbálnám, hogy milyen az, hogy van valaki mellettem. Én inkább csak az egyik oldalt tudom-ismerem, azaz az egyedüllétet.

Aki hosszabb ideje egyedül van, az vagy sokat csalódott, és letett az egészről, vagy egyszerűen van valamilyen olyan tulajdonsága, ami nagyon megnehezíti számomra a társkeresést, legyen az külső vagy belső. Hogy mi, az sokszor egyedi.

Én egyszerűen képtelen vagyok társaságban (csoportban) ismerkedni, beszélgetni, mivel nem tudok spontán lenni, fogalmam sincs, hogy mit kellene mondani, a hétköznapi dolgok amúgy sem érdekelnek annyira, így mindig is neten ismerkedtem, de elég lélekromboló a netes ismerkedés, pláne, hogy egy ritkán lakott környéken lakom, távkapcsolatot pedig nem akarok mégegyszer. Mióta nem próbálkozom és aggódom ezen, sokkal nyugodtabb az életem.

A szexhiány és társhiány is kinél hogy. Van, akinek mindkettő nagyon hiányzik, van, akinek csak az egyik. Viszont ahogy az idő telik, úgy egyre inkább a beletörődés, elfogadás fog dominálni.