Ha eltelt a gyászév 8 hónappal, akkor miért nem mutat be a gyerekeinek a kedvesem? Miért lennék tüske a 33.éves lánya szemében?Azt mondta, hogy meg a lánya nem tette túl magát.Ezt fogadjam el? Szerintem sose fogja túltenni magát,hisz az édesanyja.

"5 évet mondott, hogy addigra talán."

Bocs, de ez semmi más, mint kifogás.

Azért majd két év után, annyit igazán megtehetne egy felnôtt ember, hogy találkozik egyszer az apja új párjával. Ha a lány 33 éves, az apja 50-es lehet. Meddig kéne várnia, amíg elmúlik 60? Neki is csak egy élete van. A lánynak nem kell naponta jópofiznia velük, meg találkozni se, ha nem akar. Csak tudomásul venni, hogy az élet azért nem állt meg. "Mindenki másképp gyászol", ha már ezzel jövünk, akkor ne csak azt kelljen már elfogadni, hogy valakinek egy évtized is kevés, hanem azt is, hogy valaki meg tovább tud lépni egy év alatt.

Ha meg tényleg olyan nehezen dolgozza fel, hogy az apjának új párja lett, akkor forduljon pszichológushoz, aki segíthetne a gyászában. Nem az a megoldás, hogy az apja cölibátust fogad, a kérdezô meg visszalép a kapcsolatától, és mindenki is hozzá igazodik, amíg engedélyt nem ad a lány.

Szerintem ha nem halt volna meg az rlelozo feleseg akkor ir ertheto lenne, ha mondjuk egy 50+-os ember azt mondja, hogy legyunk együtt, talalkozgassunk, de nem foglak sokaig bemutatni a csaladomnal. Olyat is ismerek ahol az elvalt felek jol elvannak egyutt, hetvegente programoznak, de egyutt elni mar nem szeretnenek senkivel.

Ha a felesege 1 ev 8 honapja halt meg, akkor tulajdonkeppen miota vagytok ti egyutt? Mert az egy dolog, hogy a no miota halt meg, de ha ti meg csak 4 honapja vagytok egyutt akkor is ertheto, hogy meg varna.

Ha meg tobb, mint egy eve akkor meg oszinten engem kiboritana, hogy edesanyammal legalabb 34-35 evet eltek le, csaladkent, erre kevesebb, mint 12 honap mulva mar van is neki uj noje, sot, az uj no legkisebb gyereket a lanyanak hivja. Megmondom oszinten, en nem lennek ratok kivancsi.

10-es válaszoló voltam, lepontoztatok, pedig tapasztalatból beszéltem. Nő vagyok, a férjem halt meg hosszú betegség után, kamasz gyerekkel maradtam egyedül, viszonylag fiatalon. Mindent mérlegeltem miután egy gyerekem által is jól ismert férfival közelebb kerültünk egymáshoz. Fokozatosan hoztam Őket közelebb egymáshoz, nem azonnal költöztettem oda (sőt, azóta sem).

Meggyőződésem,hogy minden szülő ismeri annyira a gyerekét (kortól függetlenül),hogy tudja, miképpen reagál egy új kapcsolatra. A gyerek véleménye/elfogadása minden szülő számára fontos, ezért írtam azt,hogy amíg a gyerek nem fogadja el azt,hogy az egyedül maradt szülő párra talál addig nem érdemes ismerkedni. Dolgozni kell azon,hogy a gyerek mindezt megértse. Ez mindenki érdeke. A szülő ilyen módon elveszítheti a gyerekét, legalábbis nullára redukálódhat a kapcsolatuk, az új társ ilyen helyzetbe kerül mint a kérdező, az egyedül maradt szülő pedig a kettő között tépelődik, tehát senki nem lesz boldog...