Mi lehet az oka annak, hogy valakit mindig másért hagynak el?

Ezt már olyannyira természetesnek vettem, hogy fel se tűnt, hogy engem mindig másért hagynak el. De nemcsak párkapcsolatban: barátok, szülők, rokonok is mindig másért hagytak el.

Apukám is másért hagyott el minket.

2 barátnőmmel is ugyanez a helyzet: az egyik egy rossz tanuló, züllött csajért dobta sutba a barátságunkat (drogoztak, lógtak iskolából, rávette minden hülyeségre, és ezt rohadtul nem támogattam), a másik meg egy manipulálós, enyhén nárcisztikus lanyert, aki osztálytársunk volt, keverte a szart, aztán össze tudott ugrasztani minket.

Eddig egész életemben 2 kapcsolatom volt: egy 2 és fél éves kapcsolatom és egy 8 éves.

Az első kapcsolatom 2 és fél évig tartott, és szintén másért hagyott el. Ott egy minőségi csereváltás történt külsőre is. Ennek már 12-13 éve vége, de a csajjal azóta is együtt vannak, gyerekük született, stb. Nyilván engem akkor összetört teljesen, de így visszagondolva neki jó döntés volt. Közös ismerősök is mondjak, hogy vannak viták, veszekedések köztük, de jól meg vannak.

Második kapcsolatom 8 évig tartott, 6 évig voltunk házasok (még mindig nem váltunk el, de szétköltözésig számolva 6 év volt). Született két kislányunk, és nem akarok mentegetőzni, meg semmi, de a második gyerek megszuletese után kivették a méhem, és onnan kezdődtek a gondok.

Ő is másért hagyott el: amíg otthon voltam a gyerekekkel, ő a szeretőjéhez járt, akit sikeresen fel is bakkolt. Külsőre szebb a nő itt is.

Az első szerelmem, akivel nem voltam együtt, az is az exéért dobott.

Ennek mi az oka? Hogy engem mindenki másért hagy el? Min kellene változtatni, mert nem akarok még egy ilyet. Nem élném túl, ha még egyszer ilyen történne. Főleg hogy van két kislányom, akinek egy erős nőre van szükségük. Az, hogy apám elhagyott, meg a barátnős esetek: abban nem érzem magam hibásnak, ott próbáltam a józan eszükre hatni, de nem sikerült, és durván megmondtam nekik a magamét, hogy normálisan viselkedjenek, ne menjenek bele a rosszba, stb.