Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Akik megtörtek már párkapcsolatban: hogyan alakult tovább az életed a szerelem területén?
Sokféleképp kerülhet az ember padlóra, megcsalás, bántalmazás, visszaélés a bizalmunkkal és a szeretetünkkel stb., ez mind nagyon tud fájni. Nem is az érdekel most ki hogyan "gyógyult" meg. Egy idő után kénytelenek vagyunk talpra állni és folytatni az életet, de szerintem ezek a sebek nem múlnak el nyomtalanul.
Az érdekelne, milyen tapasztalataitok vannak saját magatokkal kapcsolatban. Mennyire változott meg a hozzáállásod, az elvárásod a társkereséssel kapcsolatban? A személyiségedben is változtál? A bizalom és a kötődés gondolom nehezebben ment, de mennyire? Nem lettél hűvösebb, hidegebb, távolságtartóbb? Milyen gyorsan szerettél bele a következő partneredbe? A partnered esetleg tudott a múltbeli sebeidről, ha igen, hogyan állt hozzá?
Igen, saját magamból kiindulva érdekelnek más tapasztalatai. Sok idő eltelt az utolsó szakításom óta de összeszedtem magam. Viszont úgy érzem, már nem vagyok az mint előtte, nem is tudnék. Ezt mások is megjegyezték. Nem keseredtem meg, csak egyszerűen másabb. Nyilván ezzel nem vagyok itt egyedül.
Nagyon örülnék pár válasznak mindkét nemtől, köszönöm előre is.
30N
Én már nem is tudom...
Első párom megvert, egyszerre ott is hagytam.
A második lányom apja, terveztük a gyereket, 5 éves kapcsolat. Aztán még megse született lelépett és a lánya se érdekli.
Utána jól alakult valakivel, egy év után közölte hogy sose szeretett (Utána rá fel évre hogy szeretett csak beijedt meg rájött hogy saját gyereket is akar, én meg nem akarok többet). Ennek 6 éve és még mindig senkije sincs.
Lett egy nagyon jó kapcsolatom, össze is költöztünk, minden jó volt, 3 év...őt a sors vette el tőlem, meghalt motorral (nem ő volt a hibás)🕊.
Aztán most alakul valakivel, lassan haladunk, de én úgy gondolom hogy muszáj menni tovább. Sajnos ilyen az élet.
Voltak ismerkedéseim is...ott is sok rossz tapasztalat.
Az élet ilyen.
13. Én nem lennék képes ennyi férfi után újabb és újabb kapcsolatba menni. Pedig férfi vagyok, nekem volt 3, abból egy házasság. Egyszerűen elveszítettem a hitem, engem egy nő közelsége feszültséggel és frusztrációval tölt el, pedig már 4 éve egyedül vagyok. A világ legaranyosabb, legszuperebb nőjében sem bíznék, az első másodpercben képletesen de ellökném magamtól. Egy életre elvették az önbecsülésem és az önbizalmam, mármint párkapcsolatilag. Volt egy próbálkozásom, vagyis inkább egy hölgynek. Én mondtam neki hogy hagyja az egészet, mert észrevettem magamban egy fokozódó feszültséget(sajnos én inkább agressziónak, egyfajta gyűlöletnek éreztem), így jobbank láttam ha ott abba is hagyjuk. Szerintem ez már nálam így is marad, anno akkor a házasságomban beletettem önmagam ami abban el is veszett, nincs már meg. Gondoltam szexkapcsolatra is, de mivel szexuális téren is a porba lettem alázva, így az ágyban sem működök, egyből visszajön a múlt.
Nekem legjobb egyedül, már ha ezt lehet így mondani.
14 ez az 5. férfi aki közel került hozzám. 31 éves vagyok, első barátom 16 évesen volt.
Mindenki máshogy dolgozza fel, mindenki más.
Most is miattam haladunk lassan, tiszta ideg vagyok hogy tényleg jó lesz e.
Én úgy vagyok az egész élettel hogy minden okkal van és menni kell előre, a jelent kell mesélni.
Én is feladtam amúgy, nem ismerkedem direktbe...ez csak jött. Ami jön meg megkell próbálni fogadni.
Felépitettem a saját életem. Van egy gyönyörű lányom, kutyám. Szeretem a munkám, vannak barátaim, hobbik, kisebb célok. Szóval ez erőt ad.
Most pl amíg nem volt senkim, megcsinaltam a búvár vizsgát és cápával úsztam...ez csak egy példa a sok apró öröm közt.
Keresztanyám is pl egész 40 éves koráig szenvedett a pasikkal, aztán 15 éve megtalálta azt az embert, akivel boldog.
Aki meghallt párom ő is nehezen engedett közel, nem egyszer mondata hogy aludni se bir, mert ideges. Mégis egy nagyon jó kapcsolatunk lett.
Egy szakember se ártana neked, egy próbát megér. Nekem is segített valamit.
N 31
4 férfi tetszett,mind plátói volt.
Sosem volt esélyem náluk.
Aztán megismertem valakit,aki közeledett végre hozzám.
Azt hittem ő lesz a lelkitársam,annyira hasonlítottunk.
Aztán ő okozta eddig a hatalmas csalódást.A kis reményből,ami a szívemben maradt még,kb összetörte teljesen.
Azóta már senkiben sem bízom,nem is ismerkedem nyíltan.
De felém sem közeledik senki.
Ha nagyritkán valaki mégis,csak szexre kellenék,abból meg nem kérek. 24/l
15. Köszönöm a történeted, te még fiatal vagy 31 éves. Én már kifutottam az időből, elengedtem a dolgot. Pár éve voltam pszichológusnál, de reménytelen volt.
A saját céjaimat elérem, mindig vannak újabb és újabb ötleteim. Önmagammal rendben vagyok, mindig vannak sikereim. A nők viszont borzasztóan taszítanak, bárki, akár idegen nő társasága is frusztrál. Ilyenkor azt érzem hogy lenéz, megvet, a pillantásával megaláz, azt gondolja mennyire sz*r vagyok, ronda, lúzer, nyomorék, undorító. Ezt tényleg óriási probléma, mert akár egy pénztáros a Penny-ben is ezt érezteti velem. Mindegy hogy hol és milyen körülmények vannak, kerülöm a bármilyen kontaktot a nőkel. Esély nincs arra hogy ez megváltozik. Ez nem arról szól hogy nehezen engedek magamhoz valakit, hanem az összes nő taszít de nem gyengén!
17 ha egy nő vagy legyen az férfi és ad magára, nem rossz a genetikája, akkor is találhat párt 40 évesen is.
Ez nem csak a koron múlik.
A férfiak többsége se olyan jó "partik" 40en pluszossan.
18 hát ezt te érzed. Sajnálatos hogy így van.
Nem egyszerű dolgok ezek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!