Fiúk, férfiak! Nektek semmi sem jó?!

Köszönöm.

Igen, idáig eljutottam, sosem voltam a nyafis hisztis nyakbaragadós típus.

Ebben a témában semmit nem kenek egyenjogúságra, semmire, épp ez a gondom most, innen jött a kérdés. Nem feküdtem le a sráccal, másnap fél pest azon csámcsogott hogy én maradi rib*nc vagyok :) Tudom, ne érdekeljen, de érdekel mert a srác meg kellett volna, na mindegy. MEgi s tudtam neki magyarázni hogy miért nem, most is tudnék indokot mondani, többfélét: liberálisabbat, nyomósabbat, primitívebbet. egy probléma van: senkit nem érdekel hogy mit miért teszek vagy nem teszek.

a többit nem feltétlen párkapcsolatban értettem, az működik volt egy 5 éves kapcsolatom, azthiszem túl jól ment az alkalmazkodás nekem, és csak későn vettem észre hogy neki nem csak az alkalmazkodás, de semmi nem működik ami hozzá kötött régebben. Valószínű ezért kínlódok most: kikerültem a nagyvilágba, és nem értem hogy működik apasizás dolog - egyfolytában akadályokba ütközök :D

EGyszerűen szinte lehetetlen meghúzni a határokat nálatok (biztos nálunk is, kétségtelen). Tudom azt is, hogy midnenkinél más, de kollektíve baromi komplikáltak vagytok :D