Mit tegyek, ha úgy érzem se az incelek, se a normális emberek nem fogadnak be? Főleg inceleket kérdezek, akik legjobban megérthetik a helyzetem és a nyelvezetem.

Incelek alatt én most a nőknél sikerteleneket értem, nem a nőgyűlölőket. Köszi előre is!

Az a baj, hogy jól nézek ki, de közben meg traumatizált gyerekkorom volt és emiatt sokáig mentalcel (olyan ember, aki a fejében lévő mentális gondok miatt nem szexel) voltam, 21 évesen veszítettem el. De simán van chadlite-chad arcom, majdnem 2 méter magas vagyok. Viszont nagyon rosszak a szociális skilljeim, általában gátlásos, csendes, szorongó vagyok. Szar gyerekkorom volt, apám egy gyűlöletes alkesz volt, semmi szeretetet nem kaptam, egész gyerekkoromban a szüleim veszekedését hallgattam, végig stresszeltem és sokat sírtam esténként a szobámban tizenévesen.

Ahhoz túl jól nézek ki, hogy minimális erőlködéssel ne tudjak többé-kevésbé helyes lányokkal lefeküdni egész rendszeresen. De most a baráti és egyéb emberi kapcsolatokra visszatérve pedig azt érzem, hogy se a normie/neurotipikus emberek nem fogadnak be igazán a gátlásosságom és csendességem, rossz szociális képességeim miatt. Ugyanakkor az incelek sem, akik értik hogy működik a világ és akikkel fejben a legjobban tudok azonosulni, ők sem fogadnak be, mert a legtöbb szerint túl jól nézek ki és ez rosszul esik nekik. Mit lehetne tenni? Fejben teljesen egyetértek a blackpillel és együttérzek az incelekkel, de ők nem fogadnak el. Igazi normienak pedig nem tartom magam, nem tudok felhőtlenül normalitást tettetni vagy megélni.