Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Viszály párom baráti társaságával?
Érdekel, hogy mit gondoltok az egészről.(a társaságot egyébként kB 10 éve ismeri a párom, én 4). Tavaly decemberben, karácsony előtt volt egy hatalmas veszekedés köztem és a társaság egy tagja között. Én 24 éves nő, ő 25 éves nő, de ez abszolút nem lényeg. A fontos információ az az, hogy nagyon csúnyán össze kaptunk a buliban, én rosszul is lettem emiatt. A párom nem volt jelen a veszekedés alatt, így nem igazán tudott bele szólni, viszont a többiek a másik nőnek adtak és adnak igazat, elfelejtve az undorító dolgokat, amiket nekem mondott, melyet elfed az, hogy nekem pánik rohamom lett és a kanapén ülve bőgtem hangosan. Tehát nem az számított, higy mi történt, mivel ugrott nekem a nő, hanem az, hogyha én voltam, aki zokog, akkor biztos én vagyok a rossz. Próbáltam velük beszélni, ám senki sem nekem hisz. A párom hitt nekem, beszélt is már az egyikükkel. Már ez is jól esett, mert tudom, hogy utál kiállni, konfrontálódni. Azóta nem találkoztunk velük, csak az egyik sráccal tartom a kapcsolatot, aki szintén a társaság tagja, de aznap nem volt jelen. Viszont a sráctól azt hallom, hogy azóta is ezen csámcsognak és rólam beszélnek. Tudom, hogy a párom szava nem változtatna semmit, annyira mélyen benne vannak ebben, de mégis érzek némi csalódást, ha nem beszél velük. Nekem szinte hős komplexusom van, én mindig kiállok mindenben a szeretteimért, még akkor is, ha csak egy egyszerű lehülyézés a téma. Nem akarok önző lenni és nem fogom a megmaradt 5db barátjától elválasztani, csak mert velem ilyenek. Nekem is rossz kéne, ha nem maradna egy barátom sem. Viszont nem tudom, szerintetek mindenképpen szóva kéne tennie újra a páromnak a dolgot? Mindig fontosabb a becsület?
Köszönöm
Ha ennyi bajod van, akkor talán pszichológushoz, pszichiáterhez kéne fordulnod, kezelned kéne azt, nem úgy csinálni, hogy aki azt nem érti meg, az mind szemét dög. Lehet, hogy nem is tudják hogy miért vagy olyan, amilyen vagy, és akkor viszont baromira nem szemétség ez a részükről, teljesen érthető.
És igen, az is simán lehet, hogy nem tudják tolerálni.
Lehet, hogy a te reakciód nem volt arányban arra, amit ő mondott, ha egy normális ember mércéjével mérik a dolgokat, és így ítéltek meg téged.
Talán ha mindenki tudja, hogy mi a bajod, hogyan reagálsz, ill. ilyenkor hogyan kell kezelni, és ezt elfogadják, megszokják, akkor talán más lenne, de lehet bizony, hogy csak azt látják, hogy balhézol egy szerintük jelentéktelen beszólásra, amiből te bolhából elefántot csináltál.
Tehát nem kell csodálkozni. Hogy mit lehet csinálni?
Vagy lemondani a társaságról, továbblépni, és levonni a tanulságot, hogyha más közösségbe kerülsz, akkor felkészíted őket, és mondod (és valóban), hogy kezelteted magad emiatt. Ha atrocitás történik, akkor bocsánatot kérsz, még akkor is, ha a másik félnek is van hibája.
Ha szeretnétek ettől a társaságtól még valamit, akkor bocsánatot kérni, elmagyarázni, stb. bár lehet, hogy ez nem is kicsit megalázó lenne. akkor is.
Decemberben történt, el kell felejteni.
Nem a barátaid, csak elviseltek a párod miatt.
Ha nem tudsz konfrontálódni minek kezdesz bele?
Egyáltalán minek a francnak volt tőle pánikrohamod? Baszki nem támadt neked a nő fizikailag sem más.
Ennyire gyenge vagy lelkileg? Akkor irány pszichológus, mert több ilyen helyzetben találhatod magad és persze segít a továbblépésben.
Azért csámcsognak, mert sok az idejük, vagy bolondnak tartanak.
Miért foglalkozol azzal, hogy rólad beszélnek? Szerinted más nem fog? Úristen! 🤦♀️
"... ha esetleg kimennek 5en dohányozni, mert úgyse lesz jobb, akkor ő feltétlen cserben hagy ezzel engem? Mindenképp "lesz@rja" a becsületem?"
Mi van? Milyen becsület? Az, hogy leálltál vitázni ahelyett, hogy leszartad volna a fejét?
Tudod, ha valaki megbántott a nézeteivel még nem biztos, hogy azonnal neki kell ugrani, sőt az sem, hogy igazad volt.
A párod pedig nem azért nem fog becsülni, hogy a barátaival kimegy dohányozni és elhallgatni őket (hiszen már szólt nekik) hogy rólad susmognak/megvéd jobb esetben (ha egyáltalán te lennél a téma előtte), hanem azzal, hogy amúgy a mindennapokban le se tojj!
Ja, azzal fogod elvesziteni a méltóságod, hogy neki állsz a párodnak:
-ne talizzon velük.
-védjen meg.
Mert semmi jogod megmondani, hogy mit tegyen, ő maga dönti el, hogy érsz-e neki valamit.
Különben ha megvagytok, szeretitek egymást, akkor mégegyszer megkérdem:
Te miért a csudába agyalsz rajtuk? Érthetetlen. 🤷♀️
"Ebben igazatok van, nem is ők érdekelnek, nem ez a problémám. Hanem az, hogyha a párom azt mondja, hogy feleslegesnek érzi beszélni velük, ha esetleg kimennek 5en dohányozni, mert úgyse lesz jobb, akkor ő feltétlen cserben hagy ezzel engem? Mindenképp "lesz@rja" a becsületem?"
Nem. Talán egyszerűen tényleg tök felesleges, mert vagy nem változik, semmit sem. Minek feleleveníteni egy veszekedést? Csak elmérgesedne nagy valószínűleg a viszony.
Mennyivel lenne neked jobb, ha ő is jól összeveszik velük?
Ha te vagy deffektes, ami jó eséllyel jelentős szerepet játszik a konfliktusban, akkor nem megvédeni, meg harcolni, és másokat is ebbe bevonni kéne, hanem megmagyarázni, bocsánatot kérni... ha akartok valamit.
Ha meg semmit nem akartok tőlük, akkor meg le kell szarni.
Ha nem akartok a társasággal együtt lenni a rossz élmény miatt, és ők még mindig ezen rugóznak, akkor meg le kell szarni: nem számít mások véleménye, az a lényeg, hogy ti ketten boldogok legyetek egymással. De ha most azon agyalsz, hogy jól megsértődj-e a párodra, és veszekedj vele is, mert "nem áll ki melletted", akkor csak annyit érsz el, hogy megromlik köztetek is a viszony.
De harcolj csak az egész világgal, sértődj meg mindenkire, hogy mindenki ellened van, és mindenki cserben hagy, biztos boldogabb leszel tőle.
Véletlenül se változz, ne adj Isten, kezeltesd magad!
Hú, akkor tisztazok pár dolgot.
A nő fizikailag is nekem esett, már meglökött és próbált hergelni, hogy ussem meg. Nem tettem. Sőt, hagytam, hogy mondja a magáét, amíg én higgadtan válaszoltam mindenre. Akkor lettem már rosszul, amikor elkezdett velem üvölteni, hogy én hazug vagyok, pedig nem hazudtam. A szituáció okozott rosszullétet, hogy fizikailag szorított sarokba, nem hagyott szóhoz jutni, csak kiabált és jött felém, pedig elmondtam, hogy vagy menjünk ki beszélni emberi módon, vagy hagyjon.
A találkozásról annyit, hogy én megvagyok nélkülük, nem érdekel. Viszont a páromnak gyerek kora óta ők a barátai és nem akarom, hogy miattam ne találkozzon velük.
Ezért arra irányult a kérdés, hogy mennyire undorító az a párom részéről, ha ő nem akar rájuk szólni, hogy álljanak le a csamcsogassal.
Bocsánatot már kértem, sőt, olyanért is, amit nem tettem. Ez sem ért semmit. A nevetséges egyébként az, hogy 10 évig a másik nőt szidta mindenki, most hirtelen ez elmúlt. De ez nem is lényeg.
Szerintem mindenki eltért a lényegtől, sok egyéb infót vagy tanácsot kaptam, pedig egyszerű a kérdés. Minden esetben köteles egy jó pár megvédeni a másikat, vagy attól még lehet jó és becsületes, mert valamilyen okból nem teszi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!