fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Egyéb kérdések » Miért nem tudja elfogadni,...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Miért nem tudja elfogadni, miért nem érti meg? (bővebben itt) 17F

Figyelt kérdés
Az édesapám szinte naponta azzal nyaggat hogy űzzem a csajokat... Amit valahól meg tudok érteni, mert ilyen korban már ezt kéne tennem elméletileg, meg a hormonok, meg hogy az milyen jó meg a f.szom tudja... Tisztában vagyok vele, hogy csak jót szeretne nekem. Néhány dolgot nem értek: mi a fene köze van az én dolgaimhoz, miért nem hagy békén? Az én dolgom hogy mit teszek, mit nem. Én álltalában megkérem rá hogy hagyjon ezzel az egésszel, mert nem érdekel. Van kedve a halálnak futni lány után (egyébként ha jön is egy csaj, mert szokott, akkor sem élek a lehetőséggel, mindig visszautasítom). Az udvarlás nagyon kimerítő, mindamellett nekem eddig szinte csak szenvedést okozott, ergó nem szeretnék kisszúrni magammal. Még nem csókolóztam, de már ez sem érdekel. Ja és mindamellett hatalmas mértékű nőiesség is van bennem, amit nap mint nap el kell titkolnom a társadalom elől, csak a pszichológusom tud erről. Egyébként meg gyűlölöm a "férfi szerepkőrt" és sokkal jobban tetszik a "női szerepkör". Ez van. Egyébként ezt nem vállalom fel senki elött, mert a társadalom egyből megkövezne. (És itt is nyugodtan dobáljon meg az aki nem tud így elfogadni engem, nem érdekel.) Hogyan értessem meg édesapámmal hogy hagyjon békén?
2010. szept. 21. 21:20
1 2 ❯
 1/12 anonim ***** válasza:
Édesapád már tudja, hogy b*zi vagy, mert az apád. Még próbál ellene tenni, hátha, de mint tudjuk a b*ziság, gyógyíthatatlan betegség. Majd szép lassan elfogadja ő is.
2010. szept. 21. 21:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/12 anonim ***** válasza:
Ez nem betegség te hülye.
2010. szept. 21. 22:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/12 anonim ***** válasza:

12 évesen ne írj kérlek úgy mindenről, mintha te már átestél volna minden rosszon, amin csak átlehet az életben.


Azért nem érti meg, mert az ő apja is ugyan ezt csinálta vele. Akkor viszont neki tényleg volt kedve csajozni és akkoriban a fiúk többsége nem rágódott fél évig azon hogy elhívjon egy csajt randizni, elutasítás esetén pedig nem ment el újabb fél év a "felejtéssel", hanem simán másnapra tovább lehetett lépni.


Ha pl. egyetlen fiúgyerek vagy, akkor meg főleg megérthetnéd, mert nem szeretné, ha nem vinné senki tovább a család nevét, sőt tovább megyek, nem szeretné ha a fia b*zi lenne, vagy a fia nővé operáltatná magát.

2010. szept. 21. 23:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/12 anonim ***** válasza:
[(Mielőtt ezzel piszkálnál, láttam a korodat, csak a fiatalságoddal aránytalan világfájdalmadra akartam asszociálni.)]
2010. szept. 21. 23:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/12 anonim ***** válasza:
Ezek mély lélektani dolgok, neked kellene leginkább megérteni őt, és a pszichológusodnak is segíteni kellene hogy megértsd őt, és ne ő értsen meg téged.
2010. szept. 22. 10:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/12 anonim ***** válasza:

Szia!

Először is. A csajozás mindenkinél más életkorban jön el, van aki már egész korán kiskamaszként valaki a gátlásossága vagy egyéb okok miatt csak a huszas éveiben döbben rá hogy milyen nagy csajvadász is valójában. Nem értem mit értesz a "nem szeretem a férfi szerepet". Basszus a nőknek sem kellemesebb és nem kell minden férfinak kétlábon járó kigyúrt alfahímnek lennie, van aki az érzékeny pasikra bukik. Édesapáddal pedig egyszerűen értesd meg, hogy most saját magaddal kell tisztában lenned, mjd akkor jöhetnek a csajok. Az őszinteség néha csodákra képes. 23/L

2010. szept. 22. 14:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/12 A kérdező kommentje:

21:46


A homoszexualitás nem betegség.


23:17


Azt én értem hogy neki volt kedve, de mégis, miért akarja ezt rám eröltetni? Ha nem kergetem a lányokat, vagy nem beszélek velük, akkor apa nem szerethet, esetleg nem is vagyok a fia...? Nem a "Világ fájdalmát" írtam le. (

Hálás vagyok az égnek, hogy nem vesztettem el a szüleim egy háborúban, nem vagyok halálos beteg, nem vagyunk elképesztően szegények, mert bizony nagyon sok embernek ilyen sors jutott, nekem hál Istennek nem.) Az a típus vagyok, aki lassan "felejt", de ettől még egy rossz ember vagyok? Hol van előírva hogy nekem ezt kéne "csinálnom"? Ki mondja meg? A pszichológusom azért van hogy segítsen. Nagy lelki kavargást érzek magamban és meg vagyok zavarodva. Először ITT, a lelkemben kell rendett tenni, nemhogy "csajoznom" kellene. Egyébként pontosan ilyen reakcíója lenne az embereknek a társadalomban mint itt néhány embernek: biztosan meleg ez a srác, meg át aarja operáltatni magát... :P

2010. szept. 22. 17:10
 8/12 anonim ***** válasza:
Kitartás.
2010. szept. 23. 09:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/12 anonim ***** válasza:
Minden apa olyan fiút szeretne magának, aki okos, ügyes, és nagy szoknyavadász, és ennyi idős korban már kezd férfiasodni. Hidd el, egy apának nagy csalódás ha a 17 éves fiának nem egész nap a puncin jár az esze. De majd talán túlteszi magát rajta, de szerintem egyáltalán nem lehet hibáztatni a viselkedéséért.
2010. szept. 24. 12:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/12 A kérdező kommentje:

"Minden apa olyan fiút szeretne magának, aki okos, ügyes, és nagy szoknyavadász, és ennyi idős korban már kezd férfiasodni. Hidd el, egy apának nagy csalódás ha a 17 éves fiának nem egész nap a puncin jár az esze. De majd talán túlteszi magát rajta, de szerintem egyáltalán nem lehet hibáztatni a viselkedéséért."


Én is elmondok valamit. Én meg egy olyan apát szerettem volna, aki törődik velem ÉS NEM AZ VAN HOGY HAVONTA JÓ, HA BESZÉLÜNK 3 ÓRÁT! Az édesapám nem foglalkozott velem, szinte semennyire nem vette ki a részét a szülői nevelésben. Mondhatni, nem kaptam meg az apai szeretetett. Innentől fogva örüljön ha szóba állok vele, nemhogy mindenfélét elvárjon tőlem. És nem vagyok a tulajdona. Azt tetszem amit szeretnék. Ha meg csalódott, akkor MIT MONDJAK ÉN? Nem ilyen apát szerettem volna magamnak. Nekem is bőven van okom a panaszkodásra.

2010. szept. 24. 13:55
1 2 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Felnőtt párkapcsolatok főkategória kérdései »
Felnőtt párkapcsolatok - Egyéb kérdések kategória kérdései »




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!