Ki járna egy ilyen sráccal? Nagyon önbizalomhiányos, depressziós és emellett...

Nálam nem a külső számít, mondjuk azért ne legyen az illető átlag alatti,bár ha ápolt és férfias(utóbbi csak egy bizonyos kortól lehet ugyebár :) ) ,akkor nem lehet olyan rossz,hogy a külseje miatt ne legyen szimpi nekem.

A dolog másik fele sokkal fontosabb. Az,ha valaki kicsit félénk, szerény,önbizalom hiányos, még aranyos is lehet, tehát ez sem kizáró ok,semmiképp :) De a depresszió...Számomra fontos a pozitív kisugárzás.

Miért vagy depressziós? Az önbizalom hiány miatt? És miért van önbizalom hiányod? A külsőd miatt? Ha igen,akkor nyugodj meg,egy normális,rendes lányt a belső értékeid fogják érdekelni, ezért fontos,hogy megbékélj magaddal, mert ez kívülről is látszik.

Bár szerintem,ha van kedved ismerkedni és csajozni,akkor annyira azért nem lehetsz depis :)

Jaj ne... volt szerencsém egy pár depressziós sráccal, és igen, ehhez gyakran társul önbizalomhiány, nyimnyám természet, és paradox módon kegyetlen átgázolás másokon (mert csak a maga szenvelgéseivel van elfoglalva). De ha egy ilyen bállítottságú srác jól néz ki, akkor ahogy láttam, ez nem fogja gátolni a csajozásban. Bár engem jó pasikban se dobott fel az ilyesmi, sőt pózer viselkedésnek éreztem egy idő után - ugyan mi baja van ennek magával, nem csak sajnáltatni akarja magát, tettem fel a kérdést. Az ilyenekre rohadtul jellemző, hogy csak magukról beszélnek és figyelmetlenek.

Ha kevésbé jó külsejű, akkor bizony önbizalomra pláne gyúrni kell. Az állandó szenvelgés, nyavalygás még engem is idegesít, pedig én elég toleráns vagyok. Meg az, ha egy srác nem akar megnyerő lenni, hanem rossz színben tünteti fel magát. Példa: 16 évesen jártam egy velem egykorú sráccal, aki először tetszett, mert intelligensnek és elvontnak tűnt, aztán egyre kevésbé, amikor folyton a girnyóságáról és a pattanásairól beszélt. Holott eltekintettem volna ezektől.