Miért viselkedett így a férfi?

Egy pasival ismertük egymást egy ideje. Én már egyre jobban éreztem iránta és nekem is úgy tűnt hogy neki érzései vannak felém. Aztán mikor a szexre került a sor, az elején arra jöttem rá, neki semmi érzelme nincs irántam, teljesen érzelem mentesen és mindenféle érzés nélkül állt neki a dolognak. De ez engem eléggé feszültté tett már az elejétől. Nem is mondhatnám hogy jó lett volna az egész szex. Egyrészt nagyon meleg volt a szobában, ahol voltunk, ő nagyon izzadt, majd elkezdte azt hogy kiszáradt a szája, ezért ivott egy pohár vizet. Utána folytattuk. Majd kiment rágyújtani, és ezt időnként folyamatosan előadta. Nekem ez nagyon lehangoló volt, mert ha el is fáradunk, vagy az első alkalommal egymáshoz kell csiszolódni, akkor is én azt képzeltem, mellettem marad, kicsit beszélgetünk, összebújunk és amikor úgy érezzük, folytatjuk.

Azt is elkezdte mondogatni közben, hogy én nagyon jól bírom, azt hitte pár perc után elélvezek, maximum egy fél óra után. Közben is folyamatosan olyanokat mondott hogy na hogy csináljuk, és semmi érzékiség nem volt benne, úgy kérdezgetett mintha csak egy feladatot kellene végrehajtania, és már teljesen azt éreztem hogy kötelességem elélvezni. De abszolút nem kedveskedett, csak mint ha egy feladatot hajtott volna végre. Azt is megkérdezte közben belém lehet-e élvezni szedek gyógyszert? Erre már én is azt feleltem, ez nagyon szexi kérdés volt. Mert nekem ezek nagyon csökkentették a vágyamat minden ilyen beszólása és cselekedete. Ezért nem tudtam elengedni magam és átéléssel szexelni.

Mikor engem kielégített, akkor is megkérdezte és mikor mondtam igen, akkor abbahagyta, befejezte az egészet. Mondta mennyire elfáradt és hulla. Ennyi.

Nagyon szomorú voltam emiatt, nekem ez az egész nagyon rosszul esett, és nagyon bánt hogy ennyi volt az egész.

Pedig én már megszerettem.

De én még most is azt gondolom hogy adnék neki egy esélyt, hiszen mielőtt szexre került volna sor, pont ezt kérte tőlem, ha béna lenne, azért legyen még egy tali.

De ezt most nem mondta. Ezért zavar hogy lehet én voltam nagyon béna, ügyetlen, vagy nem tetszettem neki ruha nélkül. Azt azért hozzá teszem, hogy pasiban egyáltalán nem néz ki jobban mint én nőben, sőt. Viszont ez engem nem zavar, mert én megkedveltem és vonzódtam is hozzá.

Aztán a végén mondta hogy legközelebb kipihentebbnek jön hozzám. Meg is kérdeztem, szeretne még találkozni. Mondta igen. Én mondtam, hogy nyugodtan mondja meg ha nem szeretne talizni, mert én megmondanám. Erre azt felelte ő is. De nekem nem tűnt őszintének. Megkérdezte nekem jó volt-e én meg mondtam hogy neki viszont nem én úgy látom. De ekkor sem mondta meg, de zavarban volt kicsit.

Aztán ennyi volt, azóta nem mondta akarna találkozni.

De ez engem nagyon bánt, és folyamatosan magamat hibáztatom.

Szerintetek hogyan tegyem túl magam az egészen, mert nekem érzéseim vannak, de ezzel engem nagyon megbántott és egy darabig nem is lesz kedvem máshoz és elment minden önbizalmam.

Vajon ő elégedett volt magával, benne nem merült fel hogy rosszul csinált valamit?

Hogyan felejtsem el?

Az is lehet hogy eleve csak egy alkalmat akart? Mert nem ezt mondta, mindig hosszú távra tervezgetett velem. Vagy lehet az nem is volt igaz? Csak egy alkalom volt a cél?

Mert akkor nagyon átvert.