Szakítás után, ha azt mondja, hogy már nem szerelmes belém, mennyi esély van rá hogy újra szerelmes legyen valaki?

Kérdező, ezen, hogy az ember nem is akar mást többé, szerintem nagyon sokan ugyanígy átmennek. Egy darabig én is így éreztem, és idő kellett, míg újra nyitott tudtam lenni. Igazából sajnálom is a kiesett időt, tök fölösleges volt reménykedni, csak további értékes időket vesztegettem el a semmire… merthogy ugyanúgy bele lehet szeretni másba újra, csak az ember egy friss szakításnál ezt nem így érzi… sőt.

Szóval ne dobd el magadtól a reményt arra, hogy lehet egy nagyon jó kapcsolatod… férfiban és nőben ugyanúgy van nagyon ragaszkodó típus, olyan, aki akkor is benne marad a kapcsolatban, amikor érzelmileg sivárabb időszak van… és attól hogy ő nem teljesen boldog, még szereti a másikat, és ragaszkodik hozzá, emiatt nem néz kifelé.

A ti esetetekben szerintem le kell vonni a tanulságokat. Én utólag kezdtem úgy látni, hogy olyantól “menekültem meg”, akivel hosszabb távon nem lettem volna boldog, és idő kérdése volt, hogy ez mikor ütközik ki. De erre idő kellett rájönni, amíg eltűnik a másik ember iránt érzett “varázs”, és lila köd… onnantól lehet józanul kiértékelni az egész kapcsolatot oda-vissza.

Én amúgy nagyon szerettem, de ez nem volt az ő részéről 100%-ig kölcsönös, csak úgy kb 60%.

Ez van. Majd jön jobb. Meg neked is. :)

Nyilván most első körben nem kell senki.

Másrészt nem tudom miért gondolod, hogy tutira kínlódás lenne.

Ez a te életed. Én elmondtam a saját megtapasztalásomat, ugyanígy voltam mint te… teljesen kizárt volt hogy elengedjem az illetőt… továbblépés pláne.

Ezzel az a gond, hogy a másik már nem akarja ezt a dolgot.

Másrészt nem lehet az ember ennyire függő valakitől, hogy nélküle már élni se akar. Te egy önálló személy vagy, és a jövőben valamikor teljes mértékben boldog lehetsz, amiből ma semmi nem látszik, és te is kizártnak érzed. Ettől még ma már teljesen máshogy látom saját magamat is, mint akkor. Akkor én is úgy láttam, hogy az egyetlen igazit vesztettem el, és innentől semminek nincs értelme.

Egyelőre idő kell. Nem kell ma végletesen mindent eldönteni, hogy ez vagy az soha, vagy ilyesmi. Kapcsolatban sem kell gondolkodni, inkább abban, hogy apránként el tudd hinni, hogy van életed ez után is. Ez egy folyamat, még ha te nem is hiszel ebben. Én ugyanúgy nem hittem ebben. Aztán mégis évek alatt meguntam hogy körbe körbe forgok, és közben a másik már mással megházasodott.

De ez a te életed, én csak elmondtam amin én átmentem, és hogy hogyan sikerült kigyógyulni ebből. Nem volt egyszerű, és gyors sem.