Volt már, hogy teljesen meg voltál győződve róla, hogy esélyed sincs valakinél, de mégis megpróbáltad és kiderült, hogy tévedtél? Elmesélnéd, hogyan történt?

Én nem úgy mondanám, hogy meg voltam győződve róla, hogy esélyem sincs, inkább csak álmodni sem mertem volna, hogy lehet köztünk valami komolyabb.

Az egyik haverom osztálytársa, először mindig hármasban találkoztunk és elmászkáltunk a városban, szórakoztunk, beszélgettünk. Aztán a találkozókra a haverom nem jött el, csak az osztálytársa, aztán elmentünk együtt bulizni is. Az egyik este úgy köszönt el msnen, hogy "szeretlek (L)", majd kiugrottam a bőrömből. Beteg voltam épp, másnap átjött hozzám látogatóba, mikor ment el, már csókkal búcsúztunk egymástól.

Azóta már eltelt majdnem 7 hónap, imádjuk egymást, számomra tényleg Ő az igazi, egyre jobban imádom Őt, pedig már a kapcsolatunk elején is úgy voltam vele, hogy azt hittem, ennél jobban nem lehet szeretni. De tévedtem, mert én csak egyre jobban tudom szeretni Őt. Tényleg megtaláltuk egymásban a tökéletes párt.