Ha még nem teljesen vagyok túl valakin,érdemes elfogadnom más férfi közeledését?

Ezt csakis te tudhatod.

Igen egyetértek 3massal. Szerintem ez nem kérdés, ez még segíteni is fog azon, hogy túl legyél az előzőn. Ha olyan szerencsés vagy, hogy találtál valakit, aki normális is és tetszik is, akkor nehogy hagyd elmenni, mert utána megbánod.

Akkor minek szakítasz?

Egyszer sírva mentem egy randira mert nagyon szerelmes voltam egy fiúba. Akivel találkoztam nagyon bejött és a másikkal már menthetetlen volt a helyzet.Soha nem felejtem el,mikor megláttam őt, ahogy várt randi előtt, egymásra néztünk és minden fájdalmam elszállt a másik fiúval kapcsolatban.

Mit köszönsz?

Hát nekem ez nem jött be. Mondjuk én csak azzal megyek randira, akit ismerek, ezért túl nagy meglepetések nem várnak a randikon, tehát én nem tarskeresőzök. A lényeg, életemben kétszer kezdtem bele úgy kapcsolatba, hogy egy másik férfit szerettem. az idő nem számít, mert volt amikor 3 éve nem is láttam az illetőt, de őt szerettem. Sokkal rosszabb volt ezekben a kapcsolatokban, mint egyedül. A szexet nem élveztem. A tàrsasàgukat untam. Szineszkednem kellett, hogy elégedettek legyenek, bár mindkettő tudta, hogy mást szeretek...de állando szemrehányás volt amiért nem voltam boldog és szerelmes és még a szex is szar volt velük. Persze megmagyarázták maguknak, hogy szexuális problémáim vannak, meg huvelyszarazsagom...ja, végülis velük az volt...hatalmas kövek szakadtak le rólam, amikor kiszabadultam ezekből a kapcsolatokból. Nem kell őket sajnálni, ők rabbá akartak tenni, pedig tudták, hogy mást szeretek és nem vagyok velük boldog. Nem voltam nekik fontos, csak saját maguk. A kontraszt, amikor megfogta a kezem, vagy szexeltunk és közben a másik karjára vágytam...óriási és fájdalmas volt, sokkal fájdalmasabb mint egyedül.

Emiatt van az, hogy a fickók beadják az unalmast és elkezdik szivatni a jobb sorsra érdemes nőket. Meg fordítva. De a létezel, élsz, kellessz szabály mindent visz. Kell valaki, ha nem ő, akkor más.