Ha párodat kisebb baleset érné és fájdalma lenne, de nem súlyos, hazamennél miatta munkából otthagyva csapot-papot?

Szerintem bementem volna vele a kórházba, ha a főnököm elenged, vagy legalább korábban hazamentem volna és a kórházban találkoztunk volna.

De nekem is olyan a munkám, hogy megtehetem.

Szoval ezer biztos hogy nem jönne haza.

Mondjuk ha őt baleset érné, en se mert nekem kocsim sincs oda se jutnék hozzá.

Felnőtt ember.

Hív egy taxit, bemegy, röntgen, és hazajön.(ha a fájdalomtól annyira rosszul van, hogy elájul, mert olyan, akkor az más tészta, de ha egy 6 éves egy adag panadollal röhögve jött be velem a balesetibe kartöréssel, akkor egy felnőtt legyen már...)

Ha meg semmit se akar, se orvos, se semmi, akkor én se kellek oda, nyígjon csendben, ráér este munka után.

nem a tömeget kell megkérdezni, hogy mit csinálna, mert úgysem másokat kell követni, az a kérdés, hogy te miért nem mész hozzá, csapot papot otthagyva?

Max nyugtatod magad, hogy miért nem mész itt a válaszok között..

Az a lényeg, hogy belső indittatásod micsoda, és mennyire teheted meg, hogy menj..

Felnőtt ember, ha nem vészes a sürgősségire bármikor beviheted, ha munkádat végezted..ennyi addig pedig birnia kell, akár tesztszik akár nem..

majd megbékél, pár jó szóval..

Nyilván attól függ, hogy milyen baleset érte, tud-e egyedül lenni, de amúgy nyilván haza, igen.

Nekem is volt már a párom rosszul, ki tudta magához hívni a mentőt, amint tudtam, mentem utána a sürgősségire (hozzáteszem, hogy mi együtt éltünk ill. rajtam kívül neki senkije nem volt a városban, nem beszélt magyarul se, így kellett is a segítségem), hogy vele legyek.