(Te) kinek adsz igazat?

Az ilyen cikkek nagy része kamu. Azért íródnak, hogy legyen téma. Anno valamelyik újságíró ki is kotyogta ezt.

A cikkben lévő lány még kislány. Különlegesnek tartja magát. Pont úgy, mint manapság mindenki. Én is ismerek ilyen teljesen átlagos vagy épp átlag alatti lányokat, akik simán előadják, hogy ők mennyivel érettebbek. De, ez az oldal is jó példa. Ha épp olyan kérdés van, akkor mindenki előadja, hogy ő mennyire különleges. Most már menő különlegesnek lenni.

A szülők meg tehetetlenek.

Igazából itt szerintem a férfinak van a legnagyobb felelőssége, csak hát ő szimplán él a lehetőséggel.

A "kislány"-ban egy igen öreg lélek lakozik. Nem érti meg a kortársait, azok se őt, nem érzi magát közéjük valónak, nem kötik le azok a dolgok, amiket a többiek csinálnak, kívülállónak, másnak, idegennek érzi magát. Ez nem az ő hibája, én is ugyanilyen kívülállónak éreztem magam gyerekként/tiniként, sőt még most, felnőttként is. Mindig csak az idősebb emberekkel éreztem jól magam, velük tudtam csak jól elbeszélgetni. Ehhez nem kell rögtön egy idősebb szexpartnert keresni, máshogy is meg lehet találni a hangot a velünk egy hullámhosszon lévő emberekkel.

A lány, mivel idősebbnek érzi magát, úgy próbál viselkedni mint egy felnőtt. Persze ez a szüleinek nem tetszik, hiszen egy 15 éves tini nem tudhat náluk többet, nem lehet náluk tapasztaltabb. Gondolom az ordítozás többnyire abból fakad, hogy a lány makacsul próbál felnőtt lenni, önálló döntéseket hozni, függetlenedni, netán még tanácsokat is osztogatni és ez szülői szemmel nézve elfogadhatatlan. A szüleinek le kellett volna ülni vele, és szépen higgadtan elmagyarázni, hogy bármennyi idősnek is érzi magát, a papírjai szerint 15 éves, és várnia kell még 3 évet, utána azt csinál, amit akar.

Megismerkedik egy jóval idősebb emberrel, akivel végre úgy érzi, hogy megtalálta a közös hangot, mivel a gondolkodása hasonló az övéhez. Ehhez még valószínűleg társul némi apakomplexus is, hiszen a leírtak alapján nincs meg az apjával az igazi anya-lánya kötődés, ami normál esetben meg szokott lenni. Beleszeret Ivánba, de már szinte rögtön le akar vele feküdni így 15 évesen, hiszen "másnak már gyereke van ennyi idősen". Szerintem egy 15 éves lánynak nem kéne még a szex-el foglalkozni, főleg nem megalázkodva csókért meg szexért könyörögni. Ha csak olyan embereket keresett, akiknek hasonló a mentalitása az övéhez, simán találhatna az idősebbek (inkább nők) körében.

Hiába érzi magát felnőttnek, nem az, és ezért bizonyos korlátok közé kell szorítania magát és be kell tartani az íratlan szabályokat még legalább három évig. Utána azt csinál, amit akar.

A 21 évvel idősebb Ivánnak már eleve nem szabadott volna közel engednie magához egy "kislányt", ő a felelős azért, hogy a lány belehabarodott, mert adta alá a lovat, aztán meglepődött hogy a lány hirtelen mindent akar. Iván azt mondta, hogy "mivel a lány elmúlt 14 éves, már nem kiskorú, nem számítana bűncselekménynek a szexuális együttlét, de azért nem akarná megrontani". Tehát már előre mosta kezeit, hogy ha történik valami, őt úgyse lehet büntetni, ami ugyebár hazugság, hiszen a nagykorúság Magyarországon 18 év, nem pedig 14. Ezt Iván is tudta, nem véletlenül mondogatta, hogy "Bárcsak 3 évvel idősebb lennél." De végül nem tudott ellenállni a lány "nyomásának", és lefeküdt vele. Ha Iván annyira szeretné a lányt, megvárná, míg nagykorú lesz, aztán megkérné a kezét, elvenné feleségül, és utána tenné a magáévá.

A lefektetés után (a lány családját figyelmen kívül hagyva) képes volt vele aludni, de azért reggel azt mondta, hogy "ha lehetne, ő is azt szeretné, ha a lány vele maradna, de szerinte ez képtelenség, ezért másnap reggel szépen hazatessékelte". Naná, hogy a szülők kiborultak, hogy a lányuk szó nélkül kimaradt éjszakára, és kapott a fejére. Én is kimaradtam egyszer 13 évesen és jól elvertek, pedig csak a haverokkal házibuliztunk, és nem is feküdtem le senkivel (eszembe se jutott volna ilyesmi), de a szüleim nem hitték el, nekik a kimaradás a szexet jelentette. Természetes, hogy ezért kikapott a lány is, a szülei számára nyilvánvaló volt, mit csinált az éjjel, ő pedig nem is tagadta, és azt se mondta meg, hogy kivel volt.

Az írás végén segítséget kér, hogy mit tegyen azért, hogy a szülei ne szólhassanak bele az életébe. Utálja őket, soha többet nem akarja őket látni. Szerencsére semmit se tud ezért tenni, hiszen még kiskorú (ezzel nincs is tisztában a jelek szerint), bármennyi idősnek is érzi magát.

A tanács az lenne, hogy 18 éves koráig inkább ne a szexre gondoljon, hanem tanuljon, fejlessze magát, kösse le magát olyan dolgokkal, amik a jövőben hasznosak lehetnek számára, menjen el önkénteskedni egy idősek otthonába, velük hihetetlenül könnyedén megtalálja a hangot egy idős lélek; mondja meg Ivánnak (ha egyáltalán még látni akarja a lányt azután, hogy lefektette), hogy várjon, amíg 18 éves lesz, és akkor szabadon szerethetik egymást, illetve ha annyira szereti a lányt, legyen férfi, álljon a lány szülei elé, és kérje meg a kezét. Szülői engedéllyel 16 évesen férjhez mehet, és ha már férjes asszony, nagykorúnak számít.

Ha annyira érettnek érzi magát a lány, gondoljon bele abba, hogy ha neki lenne egy lánya és ezt csinálná, akkor hogy reagálna. Üljön le a szüleivel és beszélje meg velük higgadtan a dolgokat. Persze ezek után én a szülei helyében azonnal feljelenteném Ivánt pedofíliáért, hiszen megrontott egy kiskorút, miközben elhitette vele, hogy már nem kiskorú. Egy ilyennek én simán levágnám a férfiasságát, ha megtudnám hogy félrevezette és megrontotta a naiv lányomat, engedélyt pláne adnék a házasságra. Ha nem fektette volna le a lányt, és látnám hogy tényleg szeretik egymást, akkor igen.

Ebben a történetben a legnagyobb bűnös Iván, aztán a lány, aki mivel idősebbnek, érettebbnek érzi magát, még a szüleire sem hallgat, és felülbírálja a döntéseiket. Kicsit (nagyon) magába kéne néznie, bocsánatot kéne kérnie a viselkedéséért, és a felnőttes hozzáállással és a céljaihoz való szilárd ragaszkodással bebizonyítani a szüleinek, hogy ő igenis érett, döntésképes, és harcol azért, amit az életben el akar érni. A szülei is meg fognak lágyulni, ha másképp áll hozzájuk, és nem azt mondogatja hogy gyűlöli őket és soha többet nem akarja látni őket. Beszélni kell velük, bocsánatot kell kérni és bizonyítani kell azt a felnőttséget kitartással, segítségnyújtással és sok szeretettel.

*anya-lánya kötődés helyett apa-lánya kötődés... Kicsit félreírtam :)

Egyébként is kicsit sántít a cikk, ilyen fogalmazásra/szóhasználatra nem képes egy 15 éves lány, hacsak nem az őt interjúvoló személy írta át felnőttesre az elmondottakat.

"ami ugyebár hazugság, hiszen a nagykorúság Magyarországon 18 év, nem pedig 14."

Cubina, Magyarországon 14 év a beleegyezési korhatár. Ha betöltötte a 14 évet a lány, akkor a fickó nem büntethető és nem is büntetik (max a lány apja elveri ha tudja).

Elhiszem, hogy mindenki imádja az amerikai sorozatokat és azt hiszi, hogy ha ott úgy van akkor itt is, de nem ott élünk. Nálunk ez a törvény.

Ez olyan mint valami rosszul megírt tini novella, a szekunder szégyen elöntött olvasás közben.

Ha netán mégse kamu, akkor a kislánynak az lenne a tanácsom, hogy menjen pszichológushoz és kérdezze meg tőle, hogy hogy rázza le a szüleit. 😀 Nyilván a pszichológus nem ebben segítene és talán segítene helyrerakni a dolgokat a lányban.

A srác meg undorító, felnőttként az ő felelőssége, hogy ne hagyja idáig fajulni a helyzetet.