Mi a véleményetek a hagyományos családmodellről?

Ez a "hagyományos" családmodell se hagyományos, amióta a nőknek is van munkahelyük és az nem mostani keletű, hisz a nő ezt csinálja: szül, otthon van 2-3 évig, gyereket nevel, elmegy dolgozni, aztán hazamegy, gyereket nevel és vezeti a háztartást.

A férfinak is kötelessége együtt nevelni a gyereket a feleségével és beszállni a háztartásba.

Elavult, mert ma már kevés férfi keres annyit, hogy egyedül eltartsa a családot nem vegetálás szintjén. Másrészt, sok a válás... egy htb feleség elég nagy szarban találja magát, ha apu úgy dönt, hogy összejön a kolléganőjével, és válik. Sok évig kiesve a munkaerőpiacról, pár gyerekkel a nyakában ugyan mihez kezd? De nem is kell válást vizionálni, apu tartós beteg lesz, meghal, bármi történhet, és az egész család éhendöglik, hacsak nem keresett tényleg baromi jól, és képeztek nagyon nagy megtakarítást.

A harmadik, ami mondjuk nem mindenkinek szempont: én azért szeretnék egyéb területen is sikereket elérni, kíváncsi vagyok, hogy mire vagyok képes. Nevelek 2 gyereket, van férjem, de van egy vállalkozásom is, ami nagyon ígéretesen indult tavaly. Igenis kíváncsi vagyok, hogy meddig tudok vele eljutni úgy, hogy a munka-magánélet egyensúlyt is tartom, és tök nagy sikernek élem meg már most is az egészet. Szép dolog itthon lenni a gyerekekkel, vezetni a háztartást, de lehangoló belegondonom abba, hogy a mindennapjaim legnagyobb eredménye a háromfogásos ebéd lenne. Kevés egyszerűen, ennél több van bennem.

32N

"Másrészt, sok a válás..."

"Teljesen elavultnak tartom, a mai világban már nem működőképes"

Lehet, van összefüggés? :D

A nők fene nagy szabadságának megvan az az apró hátulütője, hogy a T. férjek elég hamar olajra lépnek.

En alapvetoen ellennek itthon, vallalkozokent, de az a resze szerintem undormany, amikor csak a ferfi dolgozik, es csak a no vezeti a haztartast.

En bekattanok az ilyen napoktol, amikor az egvilagon semmi dolgom, csak rendet rakosgatni, egyebkent van hobbim, el tudom foglalni magamat, nem ez a baj, hanem hogy pl mikor legutobb is munkanelkuli voltam 2-3 honapot, olyan szinten osszezuhan az onbizalmam, hogy mar a barataimmal sem esik jol talalkozni, mert az jart a fejemben, hogy na, en vagyok az a tarsasagban, aki nem csinal lofszt se😀 Nem miattuk, hanem magam miatt, nekem kellenek a mindennapi sikerek a munkahelyen, az elismeres es tarsai.

A gyereknevelest pedig nem tartom olyan dolognak, amibol ezt meg lehet kapni, mar a primitiv osember is tudott kb gyereket nevelni, maskulonben most nem lennenk, tehat alapvetoen nem egy hatalmas eszmunkat igenylo feladat, fuggetlenul attol, hogy az unatkozo haziasszonyok milyen szinten tul tudjak komplikalni.