A feminista nőknek milyen férfiak jönnek be?

A feminizmus nem egyenlő az eszement turbófeminizmussal. Én is feminista vagyok a szó klasszikus értelmében (ugyanolyan jogokat és társadalmi elvárásokat a nőknek - és itt nemcsak a szavazást értem ez alatt, hanem hogy társadalmilag pl. ugyanúgy kezeljék, mint egy férfit, ha pl. nem akar gyereket, nem akar házimunkázni stb., persze ugyanez a férfiakra is érvényesen). Nekem az általad felvázolt férfitól hányhatnékom van. Én nem elnyomni akarom a férfiakat, meg azt, hogy a párom lemenjen nőbe, én meg legyek a férfi, hanem egyenjogúvá válni velük.

Ami nekem ilyen szempontból fontos, az az, hogy:

- hagyja, hogy dolgozzam, nem csinál belőlem készakarva htb-t

- ha én is dolgozom, akkor osszuk el a házimunkát (nyilvá ez változik, ha vmelyikünk elveszíti a munkáját)

- ne legyen egy hímsoviniszta paraszt ("az asszony helye a konyhában van", "az asszony verve jó", "én elmegyek heti 3x a haverokkal sörözni, de ha az asszony elmegy havi 1x a barátnőivel, nem teszi zsebre, amit tőlem kap", "én mindenféle cafattal összefekszem, mert férfi vagyok, és benne van a véremben, de vérfürdő lesz, ha a nőm hozzászól egy másik férfihez", suttyomban instán "ledér hölgyeket" lájkolgat)

- ne vegye alapvetésnek, hogy én ekkorra meg akkora gyereket szülök, és hogy én maradok otthon a gyerekkel, hanem ez legyen egy közös döntési folyamat

- ha lesz gyerekünk, és én maradok otthon a gyerekkel, a gyereknevelésből kiveszi a részét, sőt amikor hazajön, onnantól felesben megy a gyerekkel kapcsolatos munka; amíg otthon vagyok a gyerekkel, addig nem spúroskodik, és nem jön azzal, hogy "kuss van neked, mert eltartalak" és nem úgy kell könyörögni nála, hogy adjon pénzt tusfürdőre, betétre, elhasználódott darabok helyett új ruhára stb., és még szívja is a fogát

Emellett viszont a férfias, határozott férfiakat preferálom párkapcsolatra.

Én feministának tartom magam (bár ma már inkább az equalista kifejezést használom, mert amit a mai feministák tolnak, az nekem sok).

Nekem alapvetően a férfias férfiak jönnek be (kis izom, de nem kell szálkás legyen, nálam magasabb, robusztusabb alkat, izmos vállak). És én is nőies nőnek tartom magam (karcsú derék, tónusos alak, hosszú haj, nőies öltözködés, enyhe smink).

Belsőre pedig a talpraesettséget, magabiztosságot szeretem. Nem szívesen jönnék össze nálam gyengébb karakterű emberrel, mert akkor akaratom ellenére elnyomom az illetőt (elkezdek irányítani, ha valaki nem hoz magától döntéseket, elkezdem kiosztani a feladatokat, mert nincs türelmem megvárni a piszmogást, ha a másik nem lép magától). És nyilván ahhoz, hogy egy közös életből kivegyük ugyanazt a részt, szükséges a talpraesettség. Szeretem, ha valaki annyit tud nyújtani, mint én, a több nem elvárás. És nem vagyok híve a szexközpontú kapcsolatoknak, szóval nagy előny, ha nem vagyok a napi 3 szexszel zaklatva.