Unalmas az életem a barátoméhoz képest. Miért zavar ennyire?

Egy részükre megyek, de elég sok olyan van, amit nem tehetek meg...

pl. síelni azért nem mentem vele, mert nem volt hirtelen párszáz ezer forintom komplett sícuccot, síbérletet venni + szállás stb (egyetemista vagyok, gyakornoki fizu, ami kb minden hónapban el is megy). Motorozás az meg olyan pasis program és úgy vezetnek, mint az állatok. Wakeboardozni egy wakes haverjával szokott, egyszer én is mentem, de mivel először próbáltam, kb össze-vissza zúztam magam, mindig elestem, tiszta lila foltos lettem, meg kicsit olyan nyűg voltam ott, ők profik, azért mentek, hogy szórakozzanak, én pedig kicsit púp voltam a hátukon, hogy vigyázni, tanítgatni kellett engem. A bandázások is sokszor ilyen "pasis" iszogatások, senki sem viszi a barátnőjét, fiús dolgokról beszélnek meg ilyesmi. Mostanában pedig minden hétvégén egy haverjához jár betonozni, ott sem tudnék annyira mit segíteni, max kifekszem napozni, de az is furcsa, hogy ott mellettem betonoznak a fiúk, én meg biodíszletként elterülök... :D pláne, hogy senki se mviszi oda a barátnőjét, ez is ilyen munkával egybekötött pasis program. Néha elvisz egyébként, különösen olyan programokra, mint kerti parti meg ilyenek. Illetve minden hétvégén kiviszi a nagymamáját a temetőbe is, oda is furcsa lenne, ha kijárnék, meg nekem valahogy nincs ingerenciám minden hétvégén temetőt látogatni... és akkor náluk az egy egész délutános családi progi, hogy kimennek a temetőbe és utána esetleg felmennek a nagymamához, ott dumcsi meg ilyemi. Egyszer mentem velük, de akkor is van egy bevett szokás, hogy csocsóznak ott a fiúk, egyszer beálltam én is, de mondanom sem kell, hogy mindig az a "csapat" veszített, amelyikben én is benne voltam + ugye 4-en vannak fiúk, akik csocsózni szoktak, én pedig nem akarok kitúrni senkit, hogy a bevett szokásba bezavarok... nem tudom, hogy mennyire érthető, amiket így megfogalmaztam. Aztán lehet, bennem van csak túl sok gátlás.