Miért van ennyire sok 30 sőt 35 feletti egyedülálló?

Egyetertek utolsoval, amikor szingli voltam es sokat hienaztam az egyetemi evfolyamtarsaimat a fb-on, mindig arra juttottam hogy nem kellene az eletuk, a ferjuk, nem cserelnek veluk, akkor az en idom meg nem jott el es ezt a helyen tudtam kezelni, plusz tudok olyan hazassagokrol ahol kifele minden klappol, belul meg rohad az egesz, de velejeig.

Vegul olyan parom lett akire vagytam, megerte nem beleugrani az elso karjaiba akinek megtetszettem, helyette rendberaktam az eletemet, feldolgoztam a multbeli dolgaimat, tervezgettem.

35-45 közötti a baráti társasáom jó része. Akik egyedül vannak, azoknál mindkét oldalról ugyanazt látom oknak:

Nem talál össze a keresleg, és a kínálat. Mindenki ül otthon, esetleg elmegy ügyanazokkal a haverokkal ugyanazt csinálni, bemegy munkába, sportol egyedül...

A másik oka mindkét oldalról a teljesen elszállt, és kompromisszumképtelen elvárások. Legyen ilyen, ne legyen olyan, a lista az évek előrehaladtával egyre bővül, és néha tényleg röhejes tételek szerepelnek rajta.

Nők:

- könnyűvérűek

- önzők

- nincs nyomás rajt

- kizárólag saját érdekeit nézi

- irigy

- túl magasra lövi a lécet

Férfiak:

- hirtelen akarnak mindent

- túl alacsonyra lövik a lécet

- túl "nőiesek", érzelmesek

Nézd meg a hozzászólókat:

"Volt barárom, most nincs. Olyan "barátom" is volt, amit az első válaszoló említett, és senki nem tudott róla."

Könnyűvérű, nem érdekli a norma, nincs bőr a képén (inkább hazudozik, beleszik a világba), nem számít neki józan ész, erkölcs, és kizárólag önmagára gondol.

Egy épeszű, jövőképes férfi mit kezdjen egy "ilyen" emberrel? Semmit, max beleürít, mert többre nem jó.

Ezért egyedülállóak sokan.

[link]

A kép önmagáért beszél, ez pedig ide vezet.

"Nem rég volt az osztálytalálkozónk és a csapat fele ide tartozik..."

Én is az érettségi osztályomból indulok ki a baráti társaság mellett, és megdöbbentő. Itt állunk majdnem 40 évesen, és a nők kevesebb, mint felének van gyereke, a többieknek vagy csak kapcsolat, vagy az sem.

A gyerekesek között is több olyan van, aki 35+ szülte az elsőt, és egy kicsit azt érzed, hogy már ilyen minden mindegy alapon belvágott, mert nem akart lemaradni róla.

A baráti társaság amúgy nagyon hasonló, bár ott nagyobb az életkori szórás.

Nyilván a statisztikát befolyásolja az is, hogy ki, milyen társadalmi közegből jön. Én fővárosi, az átlagnál messze jobban kvalifikált, a karrierben is sikeres embereket látok, bizonyára egy konzervatívabb közegben (vidék, kisváros), vagy más anyagi, társadalmi pozícióban mások a számok.

Korábban olvastam olyan statisztikát, hogy az amúgy sem rózsás 1.2 körüli termékenységi mutató még rosszabb képet fest, ha anyagi helyzet szernit is nézzük, mert a legalsó rétegekben még mindig 2 felett van (de ott sem 5-6 gyerek, amit a pletyka szokott vizionálni), míg az egyetemet végzet, nagyvárosi nőknél az nem túl fényes 1.2-nél is sokkal cudarabb a helyzet. Én ezt magam körül igazolni látom.

Én azért vagyok jelenleg egyedülálló 33 évesen, mert tavaly váltam el a férjemtől, miután kiderült, hogy átvert, megcsalt.

Szóval nem divat-szingliségből, nem így terveztem, de így alakult.

Én optimista vagyok, bízom benne, hogy találok megfelelő társat.

33N